Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről
92 Első Tzikkely A' kellemetességnek és kellemetlenségnek gyökeres kútfejeiről 140. §. A' külső érző eszközök által nyert érzékenységekről ezeket tapasztattuk: a) Hogy az ilylyen érzékenységekk módjára, 's léptsőjére nézve minden az eszköznek minémüségétöl, 's áttapotjától függ; azután az eszközre tett nyomoktól, a' tárgyaknak, az az: az eszközre ható részeknek számától, sebességétől, és azon szertől is, melyly az érdeklő targynak nyoma, 's az érző eszköznek alkatása között vagyon. b) Hogy a' kellemetességnek Vkellemetlenségnek ilylyenképpen fel gerjesztett érzése anál feszülteb lehet, menél vastagab matéria érdekli az eszközt. A' nemesebb érző eszközök által nyert érzékenységek tehát szint' úgy [152.] erőszakosak lehetnek, mint a' vastagabbak által vett érzékenységek, főkép' pedig az önnön érzések (Selbsgefühl) érzékenységei. Ennek gyönyörűsége, vagy fájdalma némelykor anyira megnevekedik, hogy arra gyakran ájulás, telylyes 'sibbadás, 's néha halál is következik. Erre való nézve a' nemesebb érző eszközök ki terjedtebb, 's tartósabb határú érzékenységekk kútfejei. c) Valameddig a' testi fájdalom, vagy kellemetesség tart mint addig sebesebb a' vérnek kerengése; bátor ájulás vagy halál kövesse is az érzékenységet, de ha az megszűnik elgyengül, 's elbágyad a' test. d) Mennél vastagabbak az érző eszközök, annál hamarább ösze folynak az azokk érdeklése által fel serkentett érzékenységek, 's anál nehezebben újúlhatnak meg a' képzelés által. 141.§. A' Szép Azon tárgyak hívódnak tulajdon képpen Szépekk, melylyek a' szemre kellemetes nyomot tesznek. Ezen szóval élnek már most a' kellemetes hangokk kiejtésében is. Sőt nem tsak a' képzelésnek, hanem az észnek gyönyörködtető, 's tiszta munkáira is húzzák. Gyökeres értelemben tehát Szépek tsak a' szinek 's annak kút fejei; példáúl: a szekfűben; Szépek a' dolgokk külső formaji-is, és ábrázatjai*); Szép az is a' mit a' kép-társalás által a' természetnek szintétésében (imitao 1^) a' nagy mesterség, és foghatóság a' mi gyönyörűségünkre fel talál; példáúl: Szép Péter temploma Rómában, melyly az embert szentséges bámulásra, 's álmélkodásra gerjeszti; Szépek az olylyan írot képek, melylyek falúsi egy ügyűséggel kérkednek, vagy magok a' falúk is. Az embernek szemében leg főb Szépség a' Szép ifjú, kiben a' Szép ábrázatján, s a szinekk kísztető^ imitao = imitatio
