Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről

91 [189.] II Rész. A' kellemetességnek és kellemetlenségnek kútfejéről. 139. §. Ezen résznek osztályja. Eddig láttuk az erzékenységekk tulajdonságit, nagyságát, okait, 's törvényeit; mint külön külön, mint öszszességel az ő foglalatjaikban. Már most vizsgáljuk meg minden érzékenységben azt a' mi különös és tulajdonképpen való, 's arra való nézve nyomozzuk-ki az érzékenységekk kútfejeit, az után következéseit, hogy úgy a' kedvnek állapotjat meg határozhassuk. — Az érzékenységekk kútfejeik ön ként fel oszlanak Egyszerűekre (az az: gyökeresekreközepszeretlenűekre) és Szerkesztettekre (az ágozottakra-közepszeresekre). a) A' Gyökeresekhez számlalluk: 1) Az eszközökk érdekléseit, azokat magokra nézve különösen vévén, az az: a) A' külső vastagabb érző eszközökk kívülről tett érdeklését. P) Különösen a' nemesebb érző eszközölik érdeklését is. 7) A' belső érző eszközökk belőlről tett érdeklését az ösztönökben. 5) A' belső érző eszközökk belőlről tett érdeklését a' lélekk nyilvánsigiban. 2) Szinten úgy gyökeres kútfejei az érzékenységekk, a' képek, és nyomok közöt való szer; [151.] azaz: az egybe-illés (symetria) ösz' hang, (harmónia); egy-féleség, külömb-feleség 's a' t. Dyen képek, és nyomok és az én magamtudása közöt való szer, az az: az újság, nagyság, fölség, igazság, bizonyság. — Ama külsőket nevezem tárgyasakk ezeket pedig alányosokk. b) Az ágazatos kútfőkhez számiálluk: a) A' mi belső jelenségeinket, az az: az észnek és szívnek tulajdonságit. (J) Külső javainkat, az az: betsűletet, egészséget, vagyoninkat. 7) Az egy indulatúságot (Symphatia) az az: másnak gyönyörűségében, vagy fájdalmában való részelkedést. 5) Mások eszének és szivének szép tulajdonságait. e) Szép erköltsi tselekedeteket. f) A'dologban leledző szomorúat, vígat, 's természetes együgyűséget 's a' t. 77) A kepzelést.