Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről

83 léleíck magatudásában, anál kevesebbet tetszenek-ki egyenként, anál kevesebbet kiilöm­böznek meg egymástól; aJTál hamaráb véli a' lélek nyomaikat egy felélek leni. Az ő fogla­latjok pedig azt műveli, hogy, mivel mindenkor egy üt serkennek-fel, mivel egyféléibe, és mint egy az egész érzékenység, részeinek [137.] gondolla azokat leni a' lelek, tehát meg nem lehet azokat elegendőleg kiilömböztetni egy­mástól, 's ezen okra nézve tsak egy érzekenységekk véllük azokat leni. Ez pedig anál ha­maráb megtörténik, menél hamarabb öszsze-folynak azon képek, melylyekből erednek; mert így az érzékenységek is oly közel-állanak egy-máshoz a' magatudásban, hogy őket a' lélek már egyenként ki nem veheti. 130. §. Törvény az ellenbe tett erösebb érzékenységekről. Hogy mindeneket, miket az ellenbe-tett érzékenységekről tapasztalunk, meghatározott 's közönséges regulákra (szabásokra) vehessünk: előre meg kell visgálni; ha az érzékeny­ségek egyenesen (directe), vagy egyenetlen (indirecte) vágynák e' ellenek téve*). Az után figyelmezni kell az ő erősségeibe, vagy erőtlenségekk léptsőjékre; arra is: ha töb, vagy tsak egy tárgyhoz illenek e'? Hogy ha két egyenesen ellenbe tett egyenlő erejű érzékenységek töb tárgyakhoz illenek, öszsze nem folynak; hanem egy mástól meg valva egyik a' másikat viszszonyosan meg nagyobbítja. Mert mivel ők elegendők arra, hogy ki ki fen-maradjon a lélekk magatudásában; 's mivel őket erőszakosan egybe foglalni nem lehet, el nem veszhet egyik is a' másikban: mert egyik a' másikat ki rekeszti. Mivel pedig az ellenbe-tett érzékenység egyik a' másikat felváltja: erőszakosabb lészen az érzékeny­ség; mert azon kivül hogy a' lelek azokk egymáshoz való hasonlításán törekedik, még az érző eszközök is leg nagyob változást szenvednek: mert egy helyhezletből mindenkor egy egyenesen ellenkező helyhez­[138.] -letbe lépnek**). Innét vagyon tehát: Hogy minden érzékenység anál eleveneb, mennél világosab magatudisával vagyon öszsze-kötve a' jelen nem lévő ellenbe tett érzékenység­nek, az az: menél középszeretlenebből követik egy mást. *) Jegyzés Az egyenes ellenbe-tétel két olylyan érzékenységek közöt vagyon, melylyek éppen ellen­kező okokból erednek. Például: Hivég-hivtelenség. Ha pedig az érzékenységek okai nem által (éppen) ellenkező okokból erednek, akkor neveztetnek egyenetles ellenbe-tett érzé­kenységeké Például: az Atyának halalán való szomorúság - a' jó barátomnak hozzám való szeretetéből öröm 'eredő. **) Jegyzés. Azért örvend a' megtsalatott, és elárúlt ember oly nagyon ha valamely jó barátjára talál. Azért vagyon betsbe előttünk a' mi megpróbált jó barátunk öreg napjaiban-is. Azért esik jobb ízűen minden jó, ha előb valami roszan által estünk, 's anál jobban érezzük szeren­tsétlensegünket, menél szerentsésebbek valánk, ellenben anál boldogabbak véllük magun­. kat leni, menél boldogtalanabbak valánk. Mert a' fájdalmak mag szünésével az eszközök

Next

/
Thumbnails
Contents