Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről
84 ismét az ő természetes helyhezletjekbe jutnak. Úgy nem külömben az örömnek oka a' szomorúságnak érzékenységét kellemetlenné teszi: mert midőn az örömre szomorúság következik; akkor az örömnek gyönyörűsége eszünkbe jút, 's az által erőltetnek az eszközök az örömnek viszsza-nyerésére, de már a' reánk jövő szomorúság miat ana nem juthatnak, az az: az eszközök ki akarnák magokat elégíteni, de elesett a' ki elégitésnek minden reménysége, következőleg az eszközök nem természetes helyhezletben vágynák. Ha tehát a'szomorúságról örömre a' szerentséről szerentsétlenségre lépünk, egy olylyan erzé[139.] -kenység támad abból, melyly az egyikk jelenlétéből, és a' másikk jelen nem létéből öszsze-vagyon foglalva. - Ez az oka, hogy a'teátromban az érzékenységeket egy más ellenébe teszik; mert tudniillik az ellenbe-tétel által nyilvánságosabbak a'játszó személyeknek karakterjeik. Azért szövünk az ékesen hangzó versek köze éktelen hangú verseket. Azért festik a 1 képírók az eleven színeket árnyék mellé. 131. §. Törvény az ellenbe tet lankadt érzékenységekről Ezeket kell érteni az ellenbe tet lankadt érzékenységekről -is; tsak ezen külömbségge!: Hogy ha igen lankadtak, az az; a' lélekk világos magatudásából ki-fordúlnak; tehát az emiétet törvényeket ezen érzékenységekhez is kisseb mértékben kell alkalmaztatni. Ekkor tehát az ilylyen érzékenységek öszsze-séggel homályos, (de kellemetes érzékenységet szülnek az érdeklésekk fel tseréléséró'l, melylyek önön lankadtságok miat kelle-metlenek nem lehetnek. Ha pedig az első erősebb a' másiknál akár egyenesen, akár egyenetlen vagyunk ellenbe-téve) akor mindig el nyomja az erősebb a'másikat, mert a' lankadt érzékenységnek oka nem teheti az érző eszközök ellenkező helyhezletbe (főkép ha az erősebb érzékenység egészen magára vonja a' lelekk figyelmét), következőleg a' másikat elnyomja. Ha pedig a' másik erősebb az elsőnél, fel indítja ugyan á 1 lankadtabb érzékenységnek oka az érző eszközöket, vagy azóklc részeit, de ezen érdeklés az erősebb érzékenység mellett, melyly itt telylyes erejében fel^ vagyon, ki nem nyilvánkozhatik; se pedig az erős érzékenységre függesztet figyelmet magára nem fordíthatja. A' két erősebb érzékenységekk egyenetlen egybe-tétele fel támasztja ugyan a' tserét, de azon érzékenységek ismét öszsze keverednek, azér' hogy azok éppen egy korúak lehetnek, és az akkor érdeklett eszközökk külömbsége miatt egymást [140.] ki nem rekeszthetik. Annál hamarább öszsze keverednek pedig, mennél lankadtabbak az érzékenységek; s ezen öszve keveredés miat mindenkor megkisebbedik az érzékenység. *) Jegyzes. Indúljak-fel például az én szolgámnak egy ügyü tselekedetein 's egyszer 's mint örvendjek az en jó barátomnak levelén; de úgy hogy mind í két érzékenység alkalmasint egy mértékű ^ esetleg: fen
