Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről
81 érezzük őket? Ha az egybe kaptsolt érdeklések tsupa kellemetes, vagy kellemetlen érzékenységeket hordoznak e' magokkal, vagy pedig, mind-kettőből egybe vágynák szűrve. *) Jegyzés Azon állapot, melyly a' lélekben egy szerre leledző érzékenységekk somijából származik, neveződik kedv-állapotjának (statusli^). Azon érzékenységek, melylyek a' kedvben mind öszve egy Egészet tesznek, hívódnak risz-irzékenységekk, az ezekből eredő egész érzékenységre nézve (sensao portialis totális 1^. A rész-erzékenységek közöt lévő leg erősebb es jelesebb érzékenységek, mondódnak Fő erzékenységekk (primaria), 's ezektől nyer a' kedvnek állapotja nevet. 127. §. Az egybe-kaptsolt érzékenységek. Ha az erzékenységekk okait, tárgyait, vagy is a' tárgyakk kepeit egybe foglalluk; az érzékenységek is egy be kaptsolódnak. Pedig az ő foglalatjok tárgyas; ha a' képek úgy jelennek meg, a' mint magok szerént öszsze vágynák kaptsolva, az az: ha az érzékenységnek tárgyai [134.] úgy illenek egy máshoz, mint a' közepszer a' tzélhoz, vagy a' műv-ok a' müvhez,; vagy a' rész az egészhez; vagy g.' jegy a' jegyzetthez; 's a' t. Hogy ha pedig az érzékenységed képeik a' mi képzelésünkben öszsze-társalkodnak, azaz: a' képzelésben egy rendbe gondoltatnak; akkor azokk foglalatja alányos. Mind a' két foglalatból az következik: hogy a' képek szorosab, vagy tágosab társaságba lépnek; következőleg együt jutnak eszünkbe, 's ugyan azért az onnét eredő érzékenységek- is együt serkennek- fel. Ilylyenkor úgy nézünk az együt fel serkent érzékenységekre, mintha egyűve tartoznának; mintha rész-érzékenységei lennének a' tárgy' valósagos egész érzékenységének. De fen is maradnak a' lélekben mindenkor egy foglalat alatt. *) Jegyzés. Ezen érzékenység-társalás ki nem vesz a' lélekből: bátor azokk az érzékenységekk oka, vagy tárgyas foglalatja már régen el tűnt-is. Ebből lehet különös jelenségeket, főkép a'szokásra nézve megmagyarázni. 128.§. Mi következik az érzékenységek J foglalatjából? Az érzékenységek' foglalatjának folyadékja az iltal-vétel oly tárgyakra, vagy képekre, melylyekből nem eredendőleg származik az érzékenység; tudni-illik a' leg aláb való, 's kellemet-len tárgyakat is fő és kellemetes tárgyakká tehetjük, ha azokat valami más fő, és kellemetes tárgyal öszsze foglalluk. Ennek ez az oka, hogy az egyikk képe soha nem serkenhet-fel a' másikk képe nélkül; 's így válik a' kellemetlen " status animi 1nr sensatio portalis totális Tnr !r áthúzott szó: képekre
