Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről

[122.] II Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről (De facultate sentiendi dolorem et voluptatem) I Rész Az Érzékenységről közönségesen 118.§. Mit tészen érezni, és megesmérni? A' lélekk minden nagyobb illetődésekor két külömböző dolog történik. Elsőben az illetődés vissza hárámlik a' tárgyra, melylyet az által magamnak képzetek. Például: Ha valami zöld tárgyat veszek-eszre, anak illetődését, vagy is inkább az attól tett érdeklést vissza teszem a' tárgyra, és azon érdeklésnek a' tárgyra való viszsza-tétele által esmérem-megaz ő tulajdonságait: peldáúl: hogy' zöld 's a' t. Ebben áll a' tárgynak megesmérhetődése, az az: ezen észre vévés tárgyas. De a' tárgyas észre-vévéssel még vagy kellemetesség, vagy kellemetlenség*) vagyon egybe-kaptsolva, ezeknek észre-vévésében áll pedig az érzékenység (sensio), melyly alányos észre-vévésnek**) mondatik; mert ebben a' tárgyról hárámlik reám (a' ki érzek) vagy kellemetesség, vagy kellemetlenség. Mint azon, mint ezen nyilvánkozásában a' lélekk alapul fekszik a' magatudás; de az esméretben inkáb tudjuk az érdeklésnek okait, az érzékenységben pedig a' tárgynak reám hatóságát. *) Jegyzés. Azt végezhetjük pedig a léleknek minden érdekléseikor, hogy azok magokkal hordják, vagy a' kellemetességet, vagy kellemetlenséget, mely minden érdeklésben tulajdon képpen meg szokot lenni. [123.] **) Jegyzés. Az érzékenység tehát nem egyéb, hanem magatudása a' kellemetességnek, vagy kellemetlenségnek. Azon tárgyak pedig melylyek ezeket okozzák, neveztetnek, vagy kellemesekk, vagy kellemetlenetek. A' lelek az érzékenységekre nézve mondatik kedvnek (animus). 119.§. Az esméret külömbözik az érzékenységtől. Az esméret és erzékenység közöt tehát ezen külömbségek vágynák: a) Az esméret abban foglalatoskodik, hogy a' tárgyakk külömbfele tulajdonásait megtudhassa. Az érzékenység pedig tsak a' mi tulajdon állapotunkra teként. Mert ha