Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről

75 önnön állapotunkat a' belső érzés által akarjuk kitanulni, már akkor nem alányos, hanem tárgyas a' mi állapotunkról való esméret. b) Az esméret ki-vált képek által, következőleg a' fejtegetes által nevekedik; az érzékenység pedig a' képeibe nem ki-váltsága, hanem elevensége, és halmazatja által. Mert a' mint nevekedik üdővel az érdeklésekk száma; úgy nevekedik az érzékenységeibe száma - is. Azért az esméret az érzékenyseggel viszszált szerben vagyon, az az: valamint nagyobbodik a' ki-vált esméret, úgy kissebbedik az érzékenység, 's ellenbeni bátor az esméret nem lehet is érzékenység nélkül (118. §.)*). c) Az érzékenységkor szenved; az esméretkor pedig művel a' lélek. d) Máskép' nyilvánkozik a' test az esméretkor, és máskép' az érzékenységkor, 's valamint amanak széke a főben, úgy enek kiváltképpen a' mellben vagyon. Mert tapasztaljuk, hogy a' kellemetlenségkor a' mellünk megszorúl (meg szűkűl) a' kellemetességkor pedig megtágúl. [124.] *) Jegyzés. A mi esméretünk soha sints érzékenység nélkül, es ez soha sints ama' nélkül, hanem vagy az, vagy amaz hatalmasabb. Egyikről a' másikra általléphetünk, ha a' képekk halmazatja, egy be-szövése, a' vagy érzékenyítése által, vagy meg erősítjük, vagy meggyengítjük az érdeklésekk számát. A' képzelés oly tehetség, melyly az esméretnek és érzékenységnek nyilván kozásakor mind a' kettőt egyenlő mértékben tartja, és mind a kettőt egymáshoz kötni látszatik. 120.§. Az érzékenységek külömbféléek. Mindennémü érdeklés, vagy kellemetes, vagy kellemetlen. Tehát, mint nemére, mint nagyságára nézve számtalan külömbségeket vehet-fel. Ha az érzékenység sokáig tart, akkor az ő nagysága tartós (protensiens). Ha töb tárgyak ugyan egy féleképpen, vagy egy, vagy több eszközöket töb helyen érdeklenek egy szerre, az az: ha ugyan azon egy kellemetesség sokszoroz tátik; akkor az érzékenységnek nagysága kiterjedt (extensiens). Ha az érzekenyseg magára nézve, vagy egyenkéntesen, az az: belső képpen, erősebb, akkor aző nagysága feszült (intensivus). De sokat függ az érzékenységnek külömbsége a' leiektől magatól-is; a' mint, vagy neki ereszti magát az érzékenységnek, és rea bizza; vagy anak erejét magáról valamire másra hárítja. Erre nézve tehát az érzékenységnek nagysága, vagy külső, vagy • tőrtenetes (contingens). Mert az a lelekk kényétől függ. Végre külömböznek az ér[125.] zékenységek az esméretnek léptsöji szerént. Ha közép szeretlenül okát adhatjuk a' bennünk támadt érzékenységnek, akkor az neveztetik világosnak, azaz: ha megmutathatjuk,