Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

69 113. §. Arról tapasztalások A' Zseniről ezeket tapasztalluk: a) Hogy mint addig nyughatatlan, aluszékony, lankadt minden dolgaiban, méglen azon hatlrba nem kerül, a' melyre őtet a' természet rendelte. Malabranche seiffire sem mehetett a' Históriának, Theologiának 's a' Nap keleti nyelvekk megtanúlásában. b) Ha pedig a' maga határjába egyszer bé-lépet, különös serénységgel, és készséggel dolgozik. c) A* jó rendben folyó dolgainak gyönyörűsége miatt gyakran egészen bele bolondul a' fel-vet dolgaba. d) Hogy gyakran a' maga eszének erejéből vorTya-ki és véghez viszi önön talalmányait; gyakran pedig szüksége vagyon oly' valami észre, melyly az ő találmányának ágyát már előre megvetette. Newton a' Tsillagzatokk Szsiztémáját (rendeletét) Keplernek hányt-vetett tapasztalásaiból vonta ki. e) Hogy néha már fiatal korban ki-üti magát a' Zseni, és minden gáton tetemes erővel által-tör; néha pedig valamely különös haszonnak reménységével serken-fel. Pascal már gyermekkorában minden vezérles nélkül elment Euklidesnek tudákos feltételein. [113.] f) Hogy a' Zseni, ha botük, nagyot esik. Hé-hideg (lányos egyébként lágymeleg) minden dolgok iránt, melylyek az ő találmányaival valamiben meg nem egyeznek; örömöst keres mindenben különséget; a' köz szokással nem gondol, és a' mint Szeneka mondja: a' Zseniben mindenkor vagyon jó darab bolondság. *) Jegyzés. Lessing mondja, hogy a' Zseni, valamint a' bátor, 's virgontz paripa akkor szikrázik legjobban, mikor megbotlik: 114. §. Mi oka az elmésség' külömbségének? Az határozza meg az emberben az észnek szeres tehetségeit, a' mit elmésségnek (ingenium) nevezünk. Az emberek szint' úgy külömböznek elmésségekre, mint gondolkozásokk módjára nézve, rész szerént azért, mert nem mind egyik egyenlő képpen mindenre alkalmatos, rész szerént, mert nem minden embernek esze egyenlő képpen vagyon ki pallérozva. Ki nyomozták tehát az elmésség okait külömbsegének, melylyek rész szerént testi, részszerent erköltsi okok. A. A'testi okokhoz tartoznak; a) A' testnek alkatása, mint az eszközölik egybe szerkesztetésére, mint a' termeszeti mérséklésre nézve. Tudjuk, ha a' test megfogyatkozik, többnyire megfogyatkozik a' legjobb ész is.