Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

43 fekszik, jobban kinyomozzam, és a' homályból napfényre hozzam. Szint' úgy megerő­södnek azon képek (melylyek magokra nézve lankadtabbak valának, mintsem hogy a' lélek őket figyelmetesen bé vehette volna) hasonló képek által, vagy pedig az ellenkező képek által jobban meghatároztatván, könyebben juthatnak a' lélek magatudásába. 58.§. Az esméretnek Felső tehetsége. A' Taglatnak ezen három tehetségei által ki-fejtődik az, a' mi a' tárgyakban érezhető; megkülömböztetnek a' képekben lévő külömbségek, s egyébként [64.] szemeinkbe tűnnek; a' tárgyakból az egymásra néző közöket el szedegetjük, 's magok szerént, az az: meg nem határozot tárgyakba gondolluk. Ha az egyenként való (singu­laris) tárgynak képéből a' megkülömböztető jegyet ki-hagyom, tehát az akkor közön­ségessé válik. így jutok végre fosztogatott, közönséges, és kivált képekhez, 's igy adha­tom elől minden vegyelékjeit meg határozva az én gondolatomnak. — így tűnnek eszem­be azon formák, melylyek alatt a' tárgyakat érezhetem, és megesmérhetem; így tudom, hogyan nyilvánkoznak-k' az én esméretemnek tehetségei azoT3c esmérésében, és mi sza­bások származnak az én esméretem' tehetségének ily képpen tekéntetbe vett természe­téből. így emelkedik-fel lassanként az én esméretemnek tehetsége, melyly a' kivált ké­pekre nézve Felsőnek, vagy a' jegyekre nézve, melylyek nélkül az esmeretnek tehetsége el nem lehet, Jegyesnek (symbolica) neveztetik, es megkülömbözik az Alsó esméret' tehetségétől, mely mint külömbféle nyilvánkozására, mint a' maga tudásának alatsonyab léptsőjére nézve külömbözik ugyan a' Felső-tehetségtől, de természetére, és nemére néz­ve avval éppenségesen meg egygyez. 59. §. Az a' jegyző-tehetséggel jár. Mondám, hogy a' jegyek nélkül el-nem lehet az esmeretnek Felső-tehetsége. Ennek oka ez: a' jegyek érezhető képek, melylyekhez máskép vagyon [65.] kaptsolva 1*oly véggel, hogy bennünk' figyelmetesekké tegyenek azon képre, melyhez ra­gasztva vágynák. Például: a' tzegér jegye a' bornak. Már pedig az érezhető képekhez kell kaptsolni minden fosztogatott, és közönséges képeket, hogy ezek kiváltak lehessenek; rész szerént azért, mert a' fosztogatot képek magokban lankadtak, tehát a' vidám ké­pektől elnyomattatnának, következendőképpen az ő színek elváltozna, és a' magatudás­ból kifordulnákak; rész szerént azért, hogy a' fosztogatott és közönséges képek valami jegy által megkülömböződvén, egybe ne foljanak: rész szerént azért, hogy a' szerkesz­tetet képekk rész képeik között a' jegy, mint valami öszsze foglaló lantz légyen; mert a' részkepekben semi olylyan erezhető ágyazat (substratum) nintsen, melylyekkel azok egybe szoktak foglaltaid, hogy meg esmérődhessenek. Végre azért-is, mert az egy szerű ^ eredetiben: katsotva

Next

/
Thumbnails
Contents