Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
I. Könyv
44 képekre nézve eszünkbe juttatják, a' tárgyakk rendjét (series) melyből az egyszerű képek vévődtek; eszünkbe juttatják azon hahogyságokat is, melylyek alatt a' tárgyakk rendjeik vévődtek. A' képelek mintegy megtestesítésére nézve, tehát (ha ezen szóval élni lehet) tulajdonítjuk a' lélekk a* Jegyző tehetségét. 60. §. Az esméret' felső-tehetségének al-tehetségei. Az esméretnek felső-tehetségéből három al-tehetségek származnak: az Értelem, Ítélet, es ok (rao 1^. [66.] Az értelem olylyan tehetség, melyly által a' foganatokat ki-váltan gondolluk. Az pedig ketfele: Tiszta (purus), es jelenséges (empyricus). A' tiszta értelem által oly foganatokat gondolunk, melylyekben semi erezhető vegyülek nintsen. - A' nem tiszta, az az: a' jelenséges értelem által pedig olylyanokat, a' melylyekben valami érezhető vegyülek vagyon. Példáúl: az ember lelkéről való foganat a' tiszta értelemnek; az arany-órákk pedig a' jelenséges értelemnek foganatja. Annál tökéletesebb az értelemnek tehetsége, mennél-töb, ki-váltabb és tisztáb foganatokat gondolhat az egyszerre, és mennél hoszszabb üdőig gondolhatja azokat. — Az pedig kétségén kivűl való dolog, hogy az értelemnek tehetsége a' képzeléstől, melyly ezen tehetségre jegyeket szolgáltat, azután a' testnek állapotjától, az eszközökk alkotásától, és főkeppen a* gyakorlástól függ. 61. §. Az Ítélet. Más a' képeket úgyítva (affirmative) és nem úgyítva (nemezve) (negatíve) egy üt gondolni: mas pedig a' képeket azért gondolni egy űvé, mert a' tárgyakban is egyűt vágynák; vagy pedig a' képeket azért gondolni együvé, mert a' tárgyakban sintsenek együtt. A' végső történetben úgy gondolom, az adot képeket, mint a' melylyek tárgyasan vágynák egybe foglalva. Hogy ha ez középszeretlenűl történik, akkor Ítélek. ítélni anyit tészen, [67.] mint valamiről valamit úgyítani, vagy nem úgyítani. Ezen tehetség neveződik Ítélet tehetségének. Ennek is vágynák léptsőji: mert én bizonyos üdő alatt a' képeknek tárgyas foglalatját kiváltabban, és keveseb fáradsággal láthatom által, mint más. Az Ítélet a' gyakorlás által megtökelletesedik. valamint az eleven, de ki pallérozor képzelés használ, úgy a' mértéktelen, és ki kapó képzelés árt az ítélet' tehetségének. 62.§. Azok. A' tárgyasan egybe-kaptsolt képeket nem láthatom mindenkor közepszeretlen által, sem pedig ezen egybekaptsolásnak módját. Ezen történetben találkoznak oly módok, mely^ ratio
