Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
I. Könyv
42 b) Tapasztalluk ismét; hogy érezhető jelek által ki váltképpen segíttetik a' figyelem. Ebben például lehet a' Betűvetés (Algebra). c) Tapasztalluk; hogy a figyelem gyakorlás által tökélletesedik. d) Tapasztalluk: hogy a' figyelem közönségesen a' tárgyakJc hasznától (melylyet visgalni akarunk) a' [62.] kedvnek, észnek, érző eszközökk ; és testnek allapotjától függ. Innét vagyon, hogy a' figyelem a' testre is hat; a' főt kifárasztja; elgyengíti az erőltetett eszközöket; es a' lehelést is megakasztja (állítja): ezért nem lehet olylyan szabadon, a' ki figyelmez; söta' szemek a' figyelemben jobban ki-nyílnak. 56. §. A' Fosztogatás. Mennél kiterjedtebb a' figyelem, az az: mennél töb dolgokra figyelmezünk egyszer 's mint, annál kevesebbet erőlködik az a' dolgokk visgálásában. Hogyha tehát valami dolgot helyesebben ki-akarok tanúlni, szükség, hogy egy tárgytól elvonván figyelmemet, arra fordíthassam, a' mit ki-akarok tanűlni. Es ez a' Fosztogatás' tehetségének (facultas abstrahendi) kötelessége. Az embernek önkényes fosztogatása külömb azon fosztogatástól, melyly a' barmokban is vagyon. Ez az erzéseHc inkább történetből való el-hagyasában; amaz pedig egy bizonyos fel-tet szálra igyekező szándékban áll, melyly által figyelmünket egy tárgyról a' másikra fordítjuk. Ez a' fosztogatásnak műve; hogy azon képek, melylyekről a' lélek elfordúl, melylyek engem' a' képekk visgálásában roszsz útra vezetnének, meg-gátolnának, vagy a' visgálásra ki-tet képekk szinét elváltoztatnák, homályba borúinak; ellenben pedig a' visgálóba vet képek nagyob és tisztáb színt nyernek , melylyek egyébaránt az eleveneb kepektől elnyomatván, meg nem esmétettek [63.] volna*). Ugyan azokat tapasztalluk a' fosztogatásról is, a' miket a' figyelemről. *) Jegyzés. Ebből kitetszik: hogy a' fosztogatás altal a' kép a' többiek közül, melylyekkel egybe-vala kaptsolva ki-válik, és mintegy kifoszlik. Es ezért neveztetnek az ilylyen képek fosztogatott képekk (idea abstracta). 57. §. Az egygyeztetés. Ha valamely képeket gondolattal egymás mellé helyheztetek, és ha arra függesztem figyelmemet, a' mit ez az egymáshoz való rakogatás mutat, akkor a' képeket egymással egygyeztetem (comparo). Az egyeztetés által ki-nyomozom azon közöket, melylyek a' képek közöt vágynák. Gyakran látom, miben egyeznek-meg a' képek, és miben külömböznek. Ez pedig arra bír engem', hogy azt a' részképet, melyly a' visgálásban alapúi