Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

37 [52.] Az esméret-tehetség pedig (a' menyire az esméretnek formája tőle függ, Kant szerint legtágosabb értelemben Értelemnek neveztetik. 47. §. Ezen résznek osztályja. Valameddig a' tárgyalclc érezhetőségeit egyébként észreveszszük, mind addig nem egyebek az érzések, hanem tsak a' mi magunktudásának meghatározásaik, melylyek a' tárgyat vélünk még meg nem esmértetik. Hogy a' tárgyat megesmérjük, szükség, hogy a' tárgyáJOc azon egyenként éSzre-vett érezhetőségeit egy egészbe foglalljuk, és ezt valami tárgynak tulajdonítván, arra viszsza tegyük. Ezen egy egészbe való foglalásnak módjából származik az esméretnek tárgyas formája, (ötlönyös külszabása) (forma cognitionis objectiva) melylyet az öszvellet (synthesis) által nyerünk meg. Vagyon még az esméretnek más formája is melyly a' fejtegetésnek, bontogatásnak nagyob, vagy kisebb léptsőitől függ, es az értelemnek külömbfele munkáji által ered. Ez az esméretnek alinyos formája (forma cognitionis subjectiva). Mert ez se képeket nem serkent a' tárgyakról, se azon képeket nem intézgeti, hanem egyedül tsak azt illeti, ki a' tárgyat meg akarja esmérni. Ezen nyilvánkozása az értelemnek neveztetik [53.] Tagolatnak (Taglatnak) (Analysis), mely tudni-illik azt, a' mi egybefoglalva, és vegyülve vala, szálonként kifejti. Vizsgálluk-meg mind a' kettőt egész az észnek fenekén. Első Tzikkely, Az esméretnek tárgyas formája az öszvellet által. 48. §. A' Tárgyas formának munkáji. Az értelem, midőn tárgyas érezhetőségekből egy egészet termeszt, így munkálkodik: Az érző-eszközök által vett képeket egyszerre meg-fogja az az: magatudas (eszmély) alá veszi. Ebből még egy tárgyas egész nem származik; hanem azt is által kell néki látni: mitsoda közök (illetvények) alatt (relao^), melylyek a' tárgyak közt, 's mi közöttünk vágynák, lehet azon képeket egybe=kaptsolni. Ez az emberi észnek természetén fekvő, és az esméretre^ szükséges egybe-kaptsolás szül azután az egybe-kötött egészből foganatot (conceptus) melyly valami tárgyat illet. így azután az egy egészbe való foglalásnak magatudásabél (eszmélyjéből) válik egy tulajdon esméret a' tárgyakról. 49.§. Ennek igazi, és Ezen szükséges foglalásnak módjaik, melylyek által egy kép a' másikat illeti, anynyi félék a' menynyi féle képpen őket együvé gondolhatjuk, az az: egybe-foglalhatjuk a' tárgyokk érezhetőrelatio ^ leírva: esmetretre