Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

25 [13.] 21. §. Eleven, és Lankadt képek. Külömböznek egymástól az eleven (vivida) és lankadt (debilis) képek is. Akkor eleven a' kép, ha annak tárgya által a* lélek erősebben érdeklődik, mint amaz által. Eleve láthatod, hogy a' kivált-kép igen külömbözzék az elevenektől; sőt néha e' kettő egymással ellenkezik is; bátor az igen lankadt részképekből kivált-kép soha se légyen is. Az eleven-képekről tapasztalluk, hogy a' lankadtabbakat elnyomják.*) *) Jegyzés. A' várnak vívásakor, az ágyúk' dörgésétől, 's puskák' ropogásától tett eleven kep miat, holmi apróbb, 's lankadtab képeket észre se veszünk. 22. §. Erezhető, és nem érezhető képek YY. Vágynák még érezhető és nem érezhető képek (sensitiva es n" sensitiva idea). Azok egyenesen, és eredendően érdeklik a' lelket, azaz: semi más képre nints a' léleknek szükségé, hogy azokat meg foghassa. Példáúl: ha zöld fát látok. Semi más képre nints szükségem, hogy ezen zöld fának képét megfoghassam. — Ezeket, elsőben az érezhető képeknek kell fel indítani, 's úgy támodnak azután a' lélek' különös nyilvánkozása által. Példáúl: a' lélekk képét meg nem foghatom, ha tsak az előt vala[31.] -mi érezhető képet nem gondolok. A' nem érezhető képekből válnak a' Foganatok*) (conceptus). Végre némely képek neveztetnek tisztáknak (idea pura); ha az ő részképeik alat nints semi jele az érezhető képekk. Példáúl: Az üdőnek képe alat nints semmi érezhető tárgy (ötling) tehát nints érezhető kép is; mert az üdő a' mi eszünkön kivűl sémit sem tesz. Ha pedig valami képnek részképei alat vagyon valami érezhető löny, akkor az olylyan kép neveztetik Jeleségesnek (empyrica idea). Példáúl: Az embernek képe. *) Jegyzés Tulajdon képpen akkor válnak a' képek bó'l Foganatok, ha a' tárgyon cszre vett rcsz-képeket, a' tárgynak tulajdonítjuk. Példáúl: Akkor lesz foganatom az aranyról, ha az' aranyonészre vett rész képeket: a' sárga színt, a' kinyujthatóságot, a' választó vízben a'felolvad hat óságot 's a' t. az aranynak tulajdonítom, arra viszsza teszem. Ellenben ha tsak a' léleknek nyilvankozását jelentik a' képek, akkor tsak észre vevésnek (észrevételnek) (perceptio) mondatik. 23.§. Az esméret tehetségének módjai. Az esméret' tehetségének módja, melylyel kinyilatkozik, igen sokféle. Erre okot adott az, hogy a' tárgyakat sokféle képpen esmérhetjük-meg. Azért tehát az esméretnek tehetsége is több al-tehetségekre (facultates subordinatae)