Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

245 tanár. Kéziratos műve Psychologia empirica, História philosophiae, Logica, Methaphysica, Philosophia practica. Ezeket Szinnyei említi (Magyar írók... 13. köt. 1174—1175). OSZK kézirattárában 1986-ban a Philosophia empirica nem volt föllelhető. TERENTIUS, Publius T. Afer (i.e. 190-159) karthagói születésű latin író. Rabszolgaként került Rómába. Vígjátékait a legtisztább irodalmi stílusban írta, nem tett engedményt a szellemességnek sem. p. 174., 177. TIEDEMANN, D. Antropológiával és pszichológiával foglalkozott. Fejér György (1807) két művét is megemlíti: Untersuchungen über den Menschen és Tiedemanns Handbuch der Psychologie. I. Kants Schrifte. Originalen über die empyrische Antropologie nach Kantischen Grundsatzen. Bárány azt a gondolatát emeli ki, hogy a képtársalás (asszociáció) okát Tiedemann és Genuai Antal a szokásban látják, p. 90. UNZER, Johann August (1727-1799) altonai és hamburgi német orvos és fiziológus. A lélekről írt fejtegetésében felismeri és nevén nevezi a reflex mechanizmust, mint a tudat közreműködése nélkül az agyba hatoló és onnan reflektálódó idegműködést. Lenhossék (1816) sokat idéz folyóiratából Der Arzt eine medizinische Wochenschrift von Unzer. Hamburg-Leipzig, 1769-től. A könyvéből: Philosophisches Betrachtungen der menschlichen Körper überhaupt. 1750. magyar könyvtárakban több is található. Megjegyzendő, hogy Lenhossék halála dátumát — 1809 — helytelenül írja. Bárány a külső, fattyú érzéseket, vagyis az érzéki csalódások leírását meríti könyvéből, p. 79. XERXES, KSAJARSA perzsa nyelven. Két perzsa király neve. I. Xerxes, a bibliában Ahasvérus i.e. 85-ben került trónra. Hódításairól, erőszakosságáról és nagy dőzsöléseiről híres. Merénylet áldozata lett. Második fia II. Xerxes, Artaxerxes 425-ben lépett trónra és 45 napig uralkodott. Piarista iskoladrámák gyakori alakja. Bárány az értelmetlen cselekedet illusztrálására (a tenger megvesszőzése) említi Xerxest, p. 165. VERSEGHY Ferenc (1757-1822); 1794-ig Verseghy költő, író, nyelvtudós, pálos rendi pap. 1783-1784-ben szerzett Budán phil. doktorátust a szép mesterségekből. Esztétikai írásai Sulzer, Engel, Batteaux, Ramler utánérzetek. (Á szép mesterségekről. Magy. Múz. II.; Mi a poézis, Ki az igazi poéta 1793.) A Martinovics per egyik fő vádlottja, kilenc évet tölt börtönben. Később Sterne és Herder híve lett. A nyelvújításban Révai és Kazinczyék ellen szólal fel. Irt szatírát (Rikóti Mátyás) és nevelési regényt (Kacziajfalvi) p. 259. VIEUSSENS, Raymond (1641-1716) orvos, fiziológus. 1683-ban adják ki Neurológia universalis című munkáját, melyben foglaltakra vonatkozik az utalás, p. 21. VERGILUS (VIRGIL), Publius Maro (i.e. 70-19) latin költő. Augustus császár udvari költője. Aeneas című eposzával a latinok és a császári család eredetét írta meg. p. 87.