Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

243 PASCAL, Blaise (1623-1662) francia matematikus, filozófus. A descartesi rendszert az erkölcstan oldala felől támadja. Az ésszel szemben a szív megismerésének felsőbbségét hirdeti. Már fiatalon örök nevet szerzett magának a matematikában. Erre utal p. 112. PASTENDUS p.219. PAULIUS, Johannes (1450 körül—1530 körül). Népszerű trufatárat szerkesztett, pl. p. 207. PAUSZANIASZ (i.e. kb. 510-468) spártai hadvezér. Plataiai mellett aratott nagy győzelmet a perzsa hadakon. A spártai abszolutisztikus királyság vezette görög nagyhatalom megteremtésén fáradozott sikertelenül. PÉCZELI József (1750-1792) író, műfordító, református lelkész Komáromban. Megalapította a Komáromi Tudós Társaságot. 1789-ben megindította a Mindenes Gyűjteményt, az első magyar népszerű tudományos folyóiratot. Sokat forditott. A magyar nyelvművelés egyik leglelkesebb híve volt. p. 267. PEYRONIE Mr. de la. Holbach is említi A természet rendszere című könyvében (81. old.) Mr. de la Peyronie agykísérletét. Eltávolították egy ember koponyacsontját és masszírozták az agyát. Ettől letargiába esett. Bárány Péter a lélekházzal kapcsolatban említi, p. 21. PLATÓ (i.e. 427—347) görög filozófus. Szókrátész tanításait dialógus formájában írta le, s rendszert dolgozott ki, melynek lényege, hogy a tapasztalt, az érzékelés által megismert világ csak látszat, utánzata annak a világnak, melyet, mint a dolgok ősképeit a gondolkodás ismertet meg velünk. Ez az igazi világ, melynek valóságai az ideák, p. 167. PYTHAGORASZ (i.e. 580-570 körül-500) görög filozófus. Egyiptomban szerezte bölcsességét. Itália déli városában Krotonban szövetséget szervezett és megvetette matematikai-filozófiai iskolája alapját. Ennek lényege, hogy a világon minden számbeli viszonyok szerint van rendezve, p. 207. RÁCZ Sámuel (1744-1807) orvos, 1777-től a budai egyetem tanára. Úttörő munkásságot fejtett ki az orvostudomány magyar nyelvű művelése terén. p. 154. REGULUS, Marcus Atilius (i.e. 256 körül) római hős. Harcolt a punok ellen, mígnem azok fogságába került. Öt évi raboskodás után hazaküldték egy követséggel, hogy rábeszélje a rómaiakat egy kedvező békekötésre. Regulus óva intette honfitársait a karthagóiakkal kötendő békétől, de szavához híven visszatért a fogságba, ahol hosszú kínzással álltak bosszút rajta. p. 160. RÉVAI Miklós (1750—1807) nyelvész, költő, piarista szerzetes. 1783 decemberétől 1784 májusáig a Magyar Hírmondó szerkesztője. Sajtó alá rendezte Orczy, Barcsay, Bessenyei műveit és sokat fáradozott egy tudós társaság létrehozásán. 1802-ben a pesti