Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

242 kapcsolatos nézetét említi nem egyetértő módon, p. 70., 71. Erről Malabranche a La recherche de la vérité on l'on traité de la nature, de 1'esprit de l'homme (1674-1675) című könyvében olvashatott. Malabranche felfogása alapján írta meg Fejér György Antropológiáját. (1807) MAYNERS 1. MEINERS. (?) MEINERS, C Korában népszerű tudományos szerző. Grundriss der Geschichte der Menschheit (1790) című könyvét Lenhossék is említi. (1816) Kis János fordításában Meiners Kristófnak oktatása. Győr. 1798. jelent meg. Báránynál a képek felserkenése és újratermése során adódik alkalom nézete ismertetésére, p. 92., 93. MENDELSSOHN, Moses (1729-1786) német filozófus. Sokat tett a filozófiai gondolatok népszerűsítéséért, a közérthetőségért gyakran feláldozta a gondolatok szépségét. Az emberi természet változatosság utáni vágyánál említi őt Bárány Péter, p. 128., és a szépség meghatározásakor, p. 153. MONTESQUIEU, Charles de Secondat (1689-1755) filozófus, a francia felvilágosodás első szakaszának kiemelkedő képviselője. Leghíresebb műve az Esprit des Lois (1748) nagy hatást gyakorolt kora politikai gondolkodására és a polgári jog- és történelemszemléletre. Locke politikai eszméiből táplálkozott, eszménye az angol alkotmány volt. Valamely nép törvényei, intézményei, természeti és erkölcsi jellemvonásai sajátosak és egy másikra át nem ruházhatók. Leírta állítása igazolásához a különböző népek életmódját, nemzeti és faji karakterét. Innen idéz Bárány Péter, p. 207. MÓZES a Lévi nemzetségből való héber pátriárka. Kivezette népét egyiptomi fogságából és szövetséget kötött Istennel. Megírta az Isten rendeléseit és a világ mitológiai eredetét. Erre utal az idézet a 160. oldalon. MURATORTUS, Lajos, Antal (1672-1750) olasz tudós és könyvtáros. Történeti forrásműveket gyűjtött. Bárány egy róla szóló mendemondát idéz az álmában való versköltésről, p.217. NAGY SÁNDOR, III. Alexandrosz makedón király (i.e. 356-323). Meghódította a Földközi-tenger egész keleti medencéjét, legyőzte Dareiosz perzsa napkirály hadait. 33 éves korában Babilonban halt meg járványos betegségben, p. 196. NEWTON, Isac (1642-1727) angol matematikus és fizikus. Nagy eredményei a mechanika területén vannak, s ezzel megalapozta a klasszikus elméleti fizikát, p. 112. NUMA POMPILIUS Róma második szabin származású igazságáról híres királya, akivel a monda szerint Jupiter is szívesen elbeszélgetett, s egyszer egy paizsot is küldött neki az égből. p. 78., 200. OSSIAN Macpherson, James (1738-1796). Az ó-gall dalokat gyűjtötte, angolra lefordította és Ossian neve alatt kiadta. Kazinczyra, Kármánra, Petőfire, Aranyra is hatott, p. 87.