Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

240 művének első és második kiadását is (1787), p. 33., 34-3 ., 55., 56—57., 231. Olvashatta a Prolegomena zu einer jeden künftigen Metaphysik, die als Wissenschaft wird auftreten können (1783) című fejtegetését is, az előbbiek analitikus megvilágítására, p. 67. KÁROLYXII. (1682—1718) svéd király. Erényeivel, vallásos érzésével, s tiszta erkölcsös életével érthetetlen ellentétben állt szeszélyes, bosszúálló természete. Hadjáratokat vezetett a szomszédos népek ellen, de a Gusztáv Adolf teremtette nagyhatalmat mégis elvesztette. Rákóczi Ferencet nem támogatta, Mazeppa kozák hetmannal összeszövetkezett, aki csúful rászedte, s ettől kezdve fordult meg Károly hadiszerencséje, p. 196. KEPLER, Johann (1571-1630) német csillagász. 1609-1618 megállapítja a bolygók mozgási törvényeit, p. 112. KLOPSTOCK, Friedericus Gottlieb (1724-1803) német költő, a klasszikus verselés meghonosításával előkészítette a német klasszicizmust, p. 87., 172. KOPPI Károly (1744—1801) történetíró, közgazdasági gondolkodó, piarista pap. 1780-tól 1784-ig a kolozsvári akadémián, majd 1795-ig a pesti egyetemen tanított. Báránynak mestere és mentora, p. II. KÚRIÁT, Curatius 1. Horatziusok. LACTANTIUS, Firmanus (III. század vége felé—330) latin egyházi író, Diokletianus császár fiának nevelője. Szép stílusáért keresztény Cicerónak is nevezték. Munkáiban fellelhető tévedései miatt Geláj pápa 495-ben azokat apokrifnek nyilvánította, p. 203. LAJOS XIV. (1638-1715) a Napkirály. Uralma alatt (1643-1715) szilárdult meg Franciaország abszolutizmusa, p. 196. LEIBNIZ, Gottfried Wilhelm (1646-1716) német filozófus, természettudós, matematikus. Az egységes tudományos nyelv és szemléletmód kidolgozásán fáradozott. Megalkotta a monád fogalmát. Ezek a legkisebb anyagrészek, melyeknek képzeteik vannak. A legalsó fokot a szervetlen testek képviselik, az állatok, majd az emberek monádjai következnek. Az ősmonád az Isten. A harmóniában a monádok és a tünemények öszszehangzanak, mint két egyformán járó óra. Bárány Péter szerint, Leibniz nem fejti ki, mik azok a monádok (pitziny gátak), p. 33. A harmónia elmélettel kapcsolatban is fenntartásai vannak, mivel az érzékelést befolyásolják a körülmények és az érző eszközök maguk. p. 119. LEO X. pápa (1475-1521) Pápasága alatt (1513-1521) sokat tesz a művészet és irodalom fellendítéséért. Neki köszönhető a Szent Péter templom befejezése. Ehez búcsút hirdetett s így okot adott Luther Márton fellépéséhez, akit nem tudott elhallgattatni. 1520-ban bullát adott ki ellene, p. 172.