Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

236 tatio Boerhaavii genio sacrum. Bárány Péter Boerhaave komor kedvű tanítványát emlegeti, aki minden tanult betegséget átélt (p. 75). Kovács Mihály 1825-ben kiadott könyvében (Macrobiotica) már Monrora hivatkozva mondja el ugyanazt az esetet. Bárány a gutaütés hatását is rá hivatkozva ismerteti, p. 87. Ismerhette Aphorismi de cognoscendis et curandis morbis in usum doctrinae medicae c. munkáját. BONNET, Charles (1720—1793) francia természetbúvár és bölcsész. A francia és az angol akadémia tagja. Vizsgálódása a kereszténység lényegére és a halál utáni létre terjedt ki. Locke-kal és Condillac-kal együtt minden képzetet az érzéki észlelésből származtat, s nagy szerepet ad az idegszálaknak. Az idegszálak keltik a gondolatot, de működésük nem azonos a gondolattal. Minden lelki funkció az idegszálak rezgése által keletkezik. Bárány is ilyen értelemben idézi. p. 90. Könyveit franciául írta. 1779—1783 között maga adta ki 18 kötetben Ouvres d'histoire naturelle et de philosophie c. összegyűjtött munkásságát. BRAUNSCHWEIGI herceg JÁNOS FRIGYES (1625-1679) Braunschweig, Lüneberg és Hannover ura, aki rendkívül költséges háztartást vezetett, de sokat áldozott a művészetekért is. Ő bízta meg Leibnitzet a wolfenbütteli könyvtár felügyeletével, p. 165. CAESAR, Gaius Julis (i.e. 100^14) római patrícius és államférfi. Családját Aeneasig vezette vissza. A senatus diktátori hatalommal ruházta fel, melyet ő társadalmi és politikai reformok végrehajtására használt fel. Indíttatását meg nem értő párthívei március idusán ősi módra, közös tőrdöfésekkel ölték meg. p. 208., 197. CAGLIOSTRO, Balsamo Giuseppe Alessandro (1743-1795) olasz szerzetes, majd alkimista, bűvész és hírhedt kalandor. 1789-ben Rómában halálra ítélték szabadkőmíves voltáért. Egyszerű emberekkel és királyi személyekkel egyaránt elhitette, hogy felfedezte a bölcsek kövét. Erre utal Bárány is. p. 78., 200. CAMPE, Joakhim Henrik (1746—1818) pedagógus és ifjúsági író. Basedov intézetében tanár, majd igazgató. Itt adta ki Erköltskönyvetskéjét (magyarul Földi Ferenctől Komáromban 1789, másik kiadásban Nagyszombatban 1790. Ez állítólag Bárány Péter fordítása. Második kiad. Szebenben 1794.). Ifjúsági almanach sorozatot szerkesztett 1884-ig. Kiadta az utazások történetét 1740-ig bezáróan. Ő írta át az ifjúság számára a Robinson Crusoet. Braunschweigi származású volt, s őt bízta meg a herceg az ottani iskolaügy rendezésével, p. V. CIIESSELDEN, William (1688-1752) nagy angol sebészként ismerteti Billroth Tivadar (Általános kór- és gyógytan ötven előadásban 1866. p. 12.). Szemműtéteket is végzett. Bárány Péter Lichtenberg könyvéből idézhette szemészeti észrevételeit, p. 47-48. CONDILLAC, Etienne de (1715-1780) francia filozófus. Locke ismeretelmélete nyomán a szenzualizmus hirdetője. Minden ideánk a külső világból származik, az érzék-