Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

Irodalmi, történeti és költött személyek (Bárány Péter irodalmi hivatkozásainak feloldása) ANTONIUS, Marcus (i.e. 82-30) római államférfi. BARCZAFALVI SZABÓ Dávid (1752-1828) író, szerkesztő, nyelvújító. Túlzásai miatt sokat támadták, nyelvrontással vádolták. Uj szavai negyedrésze így is átment a köztudatba. 1784-ben és 1786-ban a Magyar Hírmondó szerkesztője, p. 263. BARÓTI SZABÓ Dávid (1739-1819) költő, műfordító, a nemesi nemzeti mozgalom idején az úgynevezett klasszikus triász egyik tagja. Egyik megteremtője az első magyar nyelvű irodalmi folyóiratnak, a Magyar Múzeumnak. (1788) BÁRÓTZI (Báróczi) Sándor (1735-1809) a testőrírók egyike. Óvatos nyelvújító. Inkább fordít, mint eredetit alkot, ő adta át Bárány Pétemeka pályadíjat 1791. január 22-én Bécsben. BAYLE, Pierre (1647—1706) francia történész, filozófus. Dictionnaire historique et critique (1695-1697) című szótára a felvilágosodás eszmeáramlatának egyik nagy hatású előkészítője. Descartes iskolájának egyik tagja, de minden kötelet szétszakít a hit és az ész között. Szkeptikusságára jellemző, hogy nemcsak a vallási tanok, de még a matematikai tételek érvényességét is kétségbe vonja. p. 225. BENYÁK Bernát (1745—1829) piarista tanár, író, a magyar bölcseleti műnyelv megteremtője. A pesti piarista gimnáziumban nyilvános magyar nyelvű vetélkedőket rendez. Mind nyelve, mind oktatási módszere is nagy hatással volt Bárány Péterre. A Korvinus Mátyás ötödik felvonásához ezek a vetélkedők szolgáltatták a modellt, p. 263. BLUMENBACH, Johann Friedrich (1752-1840) göttingai egyetemi professzor, akit kortársai magister Germaniae címmel tüntettek ki. Anatómus, antropológus. Már Cuvier előtt összehasonlította a zoológiát az összehasonlító anatómiával. (Szemere Samu. Hegel Encyklopedia II.) Bárány Péter két munkáját ismerhette, De generis humani varietate nativa. Göttingen 1775. Továbbá a rendkívül népszerű, 12 kiadást megélt Handbuch der Naturgeschichte (1780-1783) című kézikönyvét. Az orvosok között hazánkban is közismert volt Introductio in históriám medicinae. 1786. c. könyve, p. 210. BOERHAAVE, Hermann (1668—1738) leideni orvostanár. Tudományos híre, előadásmódja a világ minden tájáról vonzotta az orvosokat. Tanai előadásai mellett könyvein át és a tanítványok idézetein, jegyzetein át terjedtek. Leideni szobrán ez áll: Salu-