Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

225 akkor nem kő módjára hengeregne? ebből még a természet törvényei helyett nem lépett egy másik törvény elő, amely a hengergésnek okot és célt adjon. A kő esetében még ha eszmélye lenne sem lenne elég, mert a belső törvény, amely a magatudást szabályozza nem tulajdona. Az ember rendelkezik ezzel a belső törvénnyel, ez a szabadság, az inger pedig, amely a szabad cselekvést serkenti a képzetes Ez az, "melylyet a lélek munkálkodó ereje szüntelenül ki akar elégíteni" (190.). Ez az erő a megkivánás eredendő oka, mely Locke rendszeréből kimaradt, mivel ő "nem határozta meg, hogy ... mi gerjeszt bennünket azon kevánsagra?" (190.) A növényekről, állatokról írva új fogalommal ismertet még, ez az önség. A növényféléknek, az állatoknak és az embernek is van önsége. Az állatoknak ezen túl a kény is sajátjuk. Az embert, aki eleven, érzékeny '"s egyszer's mind okos is, a szabad kény illeti". Disztingvált fogalomrendszert állított fel. Az önség a biológiai, a kény a fizikai mozgás. A szabad kény a lélek mozgása "maga a' szabadság" (192.). A biológiai, fizikai és a lélek mozgása között minőségi különbség van. A kő kő marad, bármilyen fizikai vagy biológiai manipulációnak vessék alá. A szabadságtörvény önálló, független ezektől a törvényektől, s nem kíván a természet-törvény helyébe lépni, mert ha megtenné, Kant szavai szerint "akkor nem volna szabadság, hanem ugyancsak természet" (Kant, 1787,1913., 297., 299.). Tehát csak magáé az emberé a szabadság. A szabadság gyakorlatának lelki mozgatórugói nincsenek mindig egyenlő állapotban. Minél erősebb okok hatnak az ítéletre, a szabad kény annál hatékonyabban működik, s ingerel a cselekvésre. A lélek ilyen tekintetben a mérleghez hasonlít, mely soha nincs egyenlő nyomatban, hanem mindig ezt az egyenlőnek nevezett állapotot keresi. Döntéskor, úgy tűnik, mintha egy pillanatra beállt volna az egyenlő nyomat állapota, de nem biztos, hiszen a szabad cselekedetnek Bárány által meghatározott három feltétele szinte kizárja a mérleg nyelvének középen való beállását. Feltétele elsőként, hogy önséges legyen, vagyis ne mondjon ellent az élőlényekre vonatkozó egyetemes biológiai törvényeknek. Feltétele továbbá, hogy az ember lelki tevékenységének felső kategóriáiból eredjen. Érzékenység impulzálja és a tudati tevékenység során a sok lehető kép közül kiválasztott, tehát szelektált kép csatlakozzon az érzékenységhez. Végül, hogy "minden egyéb cselekedetek közül választódhasson ki" (192.). A harmadik feltétel történetes (contingens) cselekedet. A contingens szót átvitt értelmével viszonyban állónak fordíthatnánk. A viszonyok között hozott döntés nem lehetséges csak akkor, ha rendelkezik az ember a tanácskozás képességével, vagyis fontolgat, latol, felméri a lehetőségeket, a saját belső tartalékait, a lelkierejét. Ha az okok gyengék, az ítélet határozatlan, a szabad kény elül, nem lendül cselekvésre az ember. Nem elég az indítékok közül egy-egy: például a tudati indíték, ha azt érzelmi és történetes feltételek nem motiválják. "Mit ér tudni, 's azzal nem tudni elni? " sóhajt fel Korvinus Mátyás (IV. 4.). A másik, mikor a történetes viszonyok az ember döntése ellenére történeti okokból érvényesülnek. Korvinus Mátyás király volta ilyen döntésből ered. Létének bemutatásához Bárány újra a kő metaforájához fordul, de más tartalommal: "Boldog az a pásztor, kinek sípja hangzik magános völgyekben ... Száz királyi szék sem er fel azon kővel, melyen ő ül." (III. 6.) Bárány, a kor gyermeke az ember és természet viszonyát a létei mód vonatkozásában kedvezőnek ítélte meg és kereste az emberi személyiség és a ter-