Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

226 mészét rokon vonásait. Erre utal már az is, hogy nyiltan vállalja az ember számára az önséget és kényt, mely a növényi és állati lényeget fejezi ki, s csak a velük való azonosulás után lép tovább az emberi lényeg felé, s határozza meg annak tartalmát a szabadságban. Ez a "történetes"* szemléletmódja, mint módszer jellemzi a könyvét. Mindig, mindennek az okát kutatja. Az ismeretelmélet terén e kutatómunka a képtársalás vagy asszociáció magyar nyelvű klasszikus leírását eredményezi. Az érzékenység ismertetése során Leibniz és a nagy ókori filozófusok nézetével szembeállva azt állítja, hogy az érzelmi élmény csak tapasztalati élménnyel együtt válik érzékenységgé. A szabadság, mint erkölcsi kategória megítélésekor egy olyan komplex feltételrendszert határoz meg az akarati tevékenység motiválásához, amely felülemelkedik az empirikus szemléletmódon, s az embert, ki a feltételeknek egyszerre alávetettje és ura, erkölcsi személlyé emeli, aki a tapasztalati célok végességének feltételei helyett az emberi lényeg örök feltételeit vállalta. Bárány számára Kant filozófiájában az volt a heurisztikus élmény, hogy Kant nem az igazság milyenségét kutatta, hanem hogy mely úton jutunk el hozzá, s mint az angol filozófusok, kiknek iskoláján felnőtt, az ismeret forrását, határját járta körül. Ez a heurisztikus hatás beszédre, írásra, cselekvésre késztette, s egy mű keretébe öntve "átélte és megismerte a világot". Toldalék a lélek rendkívüli állapotáról Bárány kiegészítő fejezete a 209—226. oldalon olvasható. A szabad akarat érvényesülésének gátja Bárány szerint sok esetben maga az emberi lélek, mely néha "önnön tehetségétől vagy egyáltaljában vagy csak resz szerént megfosztódik", s ilyenkor a szabad akarat tehetsége veszélybe kerül. Ez a lélek "rendkívül való állapotja". Pálóczi Horváth Ádám 1792-ben megjelent Pszichológiája a beteg lélekkel nem foglalkozott, így e tárgy első magyar leírójának Bárány Pétert kell tekintenünk. A lélek ereje olyan, mint az épületet tartó kövek. Ha megbomlanak, összeomlik az épület. így omlik össze a lélek is, ha "rendetlen az ítélet, rendetlen az okoskodás" (209.). A lélek ilyenkor másként mutatkozik meg, mint azt a "természetnek rend szerent való folyamatja megkévánná". Ilyen állapot az álom, az álmodás, az ájulás, az alvajárás, a bolondság és a részegség. Az álom és az ájulás alatt a lehellet és a vérkeringés fennmarad, de az ájulás esetében "nemcsak az önséges mozgás és az erzékenység szűnik meg, ... [hanem] az elevenítő munkák is (210.). Az ájulásról ismeretterjesztő munkákban korábban is foglalkoztak (Antall, 1961.), de az álommal csak a költészetben (Birtalan, 1983.). Az álomnak különböző fázisai vannak: néha szunnyadozunk, néha csak a látás szűnik meg, a képzelet működik és a "külső erző eszközök munkálkodásához ragasztja a maga erejét" (211.). Álmodozás alatt azt érti, mikor álmunkban más világon járunk, s néha nagyon boldogok vagy boldogtalanok vagyunk. Bárány mindennek az eredetét lépcsőzetes, következetes, alulról építkező