Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
Irodalmi, történeti és költött személyek
224 A hajlamból eredő ösztön és szokás emberenként ugyan változik, mégis kialakultak az ösztön rabjainak általános emberi típusai. A fösvények, a dicsvágyók, a becsvágyók. Az ifjúság hajlamait az emberiség nagy példázataival kell a jó ösztönélet felé terelni, hogy a természetükben a szép emberi vonások üssenek tanyát. A példák a képzelet útján serkentik az ifjúságban az erkölcs helyes döntéseit. A lelkiismeret, melyet a magyarok kisbírónak neveznek emberenként, vidékenként változik. Érdekes példákat hoz fel többek között Madagaszkár, Kartágó, Ciprus szokásaiból, bráminokról, fakírokról, olasz és spanyol szokásokról, Missisipi-menti népek furcsaságairól. A lelkiismeretről írt fejezet könyvének legszebb része. Önállóan megírt alkotás, a magyar ősi szókincsre támaszkodva. A lelkiismeret a hajlam, az ösztön és a nevelés végeredménye, az ember belső törvénye. Nem velünk született, hanem lélektudományos kategória, s így eredete, munkáinak oka kikutatható. Csakhogy a lelkiismereti tevékenység gyökerei a lélekben idővel egybefolynak, "és úgy érezzük a rosszat és jót, hogy annak okát elő nem tudjuk adni" ezért velünk születettnek, sugallatnak véljük. Ha tehát a lelkiismeret valamire ingerel bennünket, nagy hatalommal üt az akaraton. Ha a lelkiismeret parancsai ellen akarunk cselekedni "önnön magunkon is nagy erőszakot kell tennünk" (295-296.). (Hexendorf, 1963.) Az erkölcsről írt fejezetéhez Zimmermann könyvéből, Bonnettől stb. merít példákat, figyelembe veszi Leibniz, Locke és Spinoza tanításait, de mind szókincsét, mind állásfoglalását illetően önálló dolgozatot ír. Az érzelmek, a kedv (animus), a hajlam és az ösztön munkáinak együttes célja a lelküsmeret kiművelése. Az ember belső Én-jének képe, a logos szimbóluma a lelkiismereti döntés. Erre irányul minden nevelési cél, ennek érdekében műveli az ember a "szomorú játékokat" és az "erköltsi tudományok reguláit". Minden példázat arra való, hogy "az igazság könnyebben bé-iramolhasson az ember szívébe, 's ott hamarább fészket verhessen" (194.). A szabadság fogalom A szabad kény fogalmát latinul liberum arbitrium-nak jelöli. Ma inkább szabad ítéletet mondanánk az arbitrium szó fordításaként. A szabad kény azonban sajátos fogalom, Bárány könyve megértésének egyik kulcsszava. A kővel kapcsolatos példáján keresztül bontakoztatja ki az alapeszmét, hogy csak az embernek van szabad ítélete. A természet és az ember viszonyáról Kant többször írt ilyen értelemben, vagyis a természet törvényeiben való okság és a szabadság által való okság összehasonlítására a transzcendentális eszmék és a tiszta ész antinómiáinak harmadik összeütközésében. Az összeütközés két összetevőjének egyikében állítja, hogy nincs szabadság, hanem minden a természet törvénye szerint történik. A másik teóriában kifejti, hogy igaz ugyan, hogy a természet törvényei alól kilépni nem tudunk, mégis van képességünk, amely e törvény felé emel minket. Ez a cselekvés előtti indíttatás, egy törvény, mely más jellegű, mint a természeti törvény, mivel az ember belső törvénye: morális törvény. Mikor Bárány az akarattal, mint felső tehetséggel foglalkozik, Spinozát a kő példázatból kiindulva bírálja. Igaz, hogy a kőnek nincs magatudása, eszmélye; s ha lenne?
