Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

217 nyának agyát már megvetette. Newton a' csillagászat szisztémáját (rendeletét) Keplernek hányt-vett tapasztalásiból vonta ki" (112.). Az elmésség különbözőségére nagy hatással van a nevelés, az oktatás, a társalkodás, a példák, az életmód, s jelentősen befolyásolja a vallás vagy az ország törvénye. Végezetül szép tömörséggel leszögezi: "Szabad vallásban s országban jobban virágoznak az elmék" (115.). Végül összefoglalja az I. könyv mondanivalóját: "az érzések nem egyebek, hanem csak az illetés különbféle nemei". Az illetés pedig a nyomnak (ellenállás) magatudása, vagyis tudatba vétele. A sokféle nyom formája, minősége, együttléte befolyásolja az illetést és "szükségképpen meghatározza az érzések különbségeit is" (119.). Leibniz úgy vélte, hogy a színnek, hangnak érzései, a legelső nyomok velünk születettek. Ezzel Bárány Péter nem ért egyet, mert jó lenne (Haller vélekedése ellenére) a képek között es a' fenynek vagy hangnak tetsző hatarjai között a mi érző eszközeinkre mégis lenne valami tekintet" (119.). Mert, bár az igazi nyom az, "melyet a legbenső érzőeszköz tesz a lélekre", de ez a "tárggyal középszeresen megegyez" (120.). "A lélek magatudásából és a magatudásnak törvényeiből, melyek a nyomokat illetik, válik az egész esméret tehetség ... elményje (theoria), melyből minden tehetségek megmagyarázódhatnak, melyekről eddig szólottunk" (120.). II. Könyv. Az érzékenység tehetségéről Bárány Péter második Könyve az "érzékenység tehetségéről", továbbá a "kellemetességnek kútfejéről" szól. A 122-176. oldalon olvasható. "Mit teszen erezni es megesmérni? " teszi fel a kérdést a második könyv elején. Az érzékenység kategórián belül ugyanis két lelki tevékenységet érint. Az első, amit érzésnek nevez a megismeréshez szükséges érzelmi adaptáció. A második fogalom, melyet mindig érzékenység névvel nevez az érzelmekről, a megérzésekről, az esztétikai élményekről, a kedvről, hangulatról, ösztönről, szokásról, hajlamról szól. Megjegyzés Bárány Péter feltett kérdésére a tudomány többféle választ adott napjainkig. A latin sensatio szót Bárány érzésnek fordítja, ma érzékletnek mondjuk. "Mégis a pszichológusok nagy része — éppen az egyszerűség tekintetében — különbséget tesz két változat: a tulajdonképpeni érzéklet (szenzáció) és az észlelés (percepció) között. A megkülönböztetés legrégibb (még Wundt-tól származó) formája: az érzéklet elemi, tovább nem bontható élmény (pl. a zöld szín látása), az észlelés összetett (pl. egy arc látása). Más megkülönböztető jegyeket is felhoztak. Sok pszichológus kételkedett e megkülönböztetés realitásában és egységesen percepcióról, észlelésről beszélt" (Pszichol. alapfog. 1978.45—46.). Ujabban figyelembe veszik az érzékleti élménnyel kapcsolatban azt is, hogy nemcsak információfelvételről van szó, hanem feldolgozásról is, amihez olyan ingerhatásokra is szükség van, amelyek pl. a tárgy tőlünk való távolságáról, méretéről, környe-