Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

210 eme lélekháza a' magatudásnak, gondolatoknak, érzékenységeknek, akaratunk nyilvánkozásainak, és minden önséges mozgásnak székhelye" (20.). Vállalja tehát az agy és az idegrendszer szerepének meghatározó voltát a lelki tevékenységben.* A Jegyzésben, mely Bárány Péternél ritkán kiegészítés, inkább konklúzió, minden félremagyarázást elkerülendő leszögezi: "Tehát a' lélek önön erejenek minden nyilvankozásait testi eszközök altal viszi vegbe " (20.). A lélekház hipotézist azzal zárja le, hogy "amíg az inakat [idegeket] pontosan nem simerjük, találgatni nem érdemes" (20.). Éppúgy fölösleges azon elmélkedni, hogy a lélek "egyszerű-e, szerkesztett-e, tüz-e, vékony levegő-e, pára-e, hat-e a testre vagy csak hatni látszik, s ezenközben vagyon-e szüksége közbenjáróra valami láthatatlan lélekzetre (spiritus) vagy nem? meg nem lehet a tapasztalásból fejteni" (24.). Esméret tehetség A megismerő képességet nevezi esméret tehetségnek, melyhez két dolog szükséges: a tárgyas nyom [külvilág] és az észrevevő lélek. A megismerés eredménye a kép, melynek minőségét a figyelem határozza meg. A képek vegyüléséből válnak a foganatok (31.). Például ahhoz, hogy az aranyra gondoljunk, nem elég ismernünk annak az aranyra, mint fémre jellemző tulajdonságait, arra a tudati munkára is szükség van, amely a látott fémhez hozzákapcsolja a sárga színt. A sárga szín a kép megalkotásának úgynevezett nemérezhető része, mely nagyon fontos Bárány Péter rendszerében, mert a képalkotásnak e két pólusú feltétele kapcsán születhetnek elvont fogalmaink, mint pl. a lélek fogalma. Az érzékelt adatok ugyanis a figyelem, a fosztogatás, az egybecsatlás, az egyeztetés, az emlékezés segítségével új és új relációban tűnnek fel és az érezhető és nemérezhető képek, vagyis az érzékletes és elvont fogalmak végtelen sorát foganatosíthatják. Leibnitz és Wolf az esméret tehetséget alsó és felső tehetségre osztották, folytatja Bárány Péter. Az alsó tehetség, amellyel a "barmok és csecsmők" rendelkeznek: képet alkotnak, van képzeletük és emlékezetük. A felnőtt ember fogalmi gondolkodásra, kivált képalkotásra alkalmas. "Kant szerint ezen osztály csak annyiban jó, amennyire általa az esméret tehetség lépcsőit, nem pedig módjait kívánjuk egymástól megkülönböztetni" (33.). "Az én vélekedésem szerént, folytatja, ... feloszolhat az esméret tehetsége termő (produktív) és újratermő (reproductiv facultas) tehetségre. Mert amaz mintegy nemzi a mi képeinket, ez pedig azokat megújítja" (33.). A termő tehetséget az érző eszközök szolgálják. Az újratermő tehetség "melyek közönségesen értelemnek (intellectus) mondatnak ... adnak a mi esméretünknek formát (külszabást)" és e képességünk "ösSzvellet (synthesis) és taglat (analysis) által munkálkodik" (34.). A 26. pontban utal arra, * . « A modern lelektan az idegfiziológiai folyamatot elektromos es kémiai jelenségekből vezeti le, melyek hatására a központi idegrendszer meghatározott pontján létrejön a lelki tevékenység. A Bárány Péter-féle mechanikus vagy gépelyes hatás elektromos jelenséggé finomult. A chimikusválasztó hatást elfogadja ma is a tudomány, de a kémia értelmét a vegyülésből és nem a szétválasztásból alkotva fogadta el nyelvünk.