Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

208 ságos Nemzőket" éltető szavai után Cupido és Nyár szájába adva a szót az ősök és utó­dok erkölcstovábbadó és -őrző szerepére figyelmeztet: Chorus. Éljenek Szülőid Nagyságos Nemzőid. Éljenek víg napokat! Éljen a' kedves Pár Te gyerek tölts immár! — Éljen a' kedves Pár. Cupido. Kik élted' gyümöltsét. Nyár. Szív''s Észnek erköltsét, Gondos kézzel érlelték. Ez a gondolkodásmód az ókoriaknál a mítoszok életlátásából sarjadt, s megfértek benne az idealista és materiális szemléletek. Bárány, aki Kant eszméin nevelődött, aki Senecát fordított, aki a test és lélek egy­ségére alapozta Magyar Pszichológiáját a nép üzenetét közvetítette az ünneplő főúri közönségnek. Jellemére, hajthatatlan voltára már utaltunk Széchenyi Istvánhoz írt le­vele kapcsán, melyből megtudjuk, hogy inkább vállalta könyve kéziratban hagyását, semmint átírja a "mostani uralkodás" ideológiájának megfelelően. Az Ének... mate­rializmusa több, mint világnézeti állásfoglalás. Gondolatainak népi sarjadására világít rá, s a néphez való lelki kapcsolódására mutat.

Next

/
Thumbnails
Contents