Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

II. Első küldetés

97 uralkodásának idején Angliában is "bevezették", a tengerészeti törvénnyel meg is erősítették: de most Angliának eladnivaló gyáripari termékei vannak, így támogatja a szabadkereskedelmet. Akárhogyan is legyen, 6 (Blackwell) a maga részéről kész támogatni azt.

1 Blackwell kötelességtudóan beszámolt a nyárutó és az ősz három nagy és lezáratlan vitájáról: a büntetőtörvénykönyv revíziójáról,

2 a földadó kérdéséről

3 és a vegyesházasságról szóló törvényjavaslatokról

4, de legbelül az foglalkoztatta, hogy az országgyűlés, a kulcsszerepet játszó küldöttek és bizottságaik hogyan vélekednek a kereskedelem kérdésével kapcsolatban. Blackwell június végén találkozott Kossuthtal. Kossuthnak az volt a véleménye, s ennek újságjában, a Pesti Hírlapban hangot is adott, hogy Magyarországnak nem szabad a Zollvereinhez csatlakoznia. Kossuth gúnyosan nyilatkozott Adam Smith eszméiről (Magyarországra alkalmazhatóságukkal kapcsolatbem) és azt mondta: "Ha egy ipari és egy mezőgazdasági ország közt a szabadkereskedelem elvén alapuló kapcsolat van, az utóbbi mindig függeni fog az előbbitől."

5 Kossuth elismerte Blackwellnek, hogy Magyarország még nem kész arra, hogy ipari országgá váljon, s azzal érvelt, hogy a Zollverein tagjaként sohasem lenne az. Július 4-én Blackwell beszámolt róla, hogy találkozott Szabó Pállal, aki egy bona fide társaságot alapított, "annak a kereskedelemnek az előmozdítására, mely Fiume és azon országok közt bonyolódna, melyek hajlandóak a magyar árut elfogadni a gyarmatokról származó árukért cserébe."

6 Ez az a társaság volt (megalakulásáról már az előző részben beszámoltunk (II./b.)), melynek alapításához talán két kereskedő, a brit Heilbronn és a Pesten élő német Friedrich Rappel vitája adta az ötletet. A Magyar Kereskedelmi Társaság útja a Pesti Hírlap lapjairól a magyar országgyűlésig gyors volt: július 3-án az alsótábla különleges bizottságot nevezett ki, hogy a vállalkozás életképességéről beszámoljon. Szabó, a Társaság első számú szorgalmazója azt mondta 1. Blackwell Gordonnak, Pressburg, 1843. július 4., H.M. I. Az ilyen és ehhez hasonló megjegyzések gyakran kísérték, követték vagy megelőzték a diétáról szóló jelentéseket. Joseph Blackwell és Sir Gordon kiváló kapcsolatáról tanulkodik, hogy Blackwell ilyen félig magánjellegű leveleket írt neki, melyek hangneme őszinte és szókimondó volt. 2. Blackwell Gordonnak, Pressburg, 1843. augusztus 24. H.M. I. 3. Blackwell Gordonnak, Pressburg, 1843. szeptember 10. H.M. I. 4. Blackwell Gordonnak, Pressburg, 1843. július 12. H.M. I. 5. Blackwell Gordonnak, Pressburg, 1843. július 1., H.M. I. 6. Blackwell Gordonnak, Pressburg, 1843. július 4., H.M. I.