Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

II. Első küldetés

76 adományozta Nemzeti Könyvtárnak is otthont adott, s itt Széchenyi István apjáról van szó, aki Blackwell egyik leggyakoribb házigazdája volt.

1 Mint az építészet jó ismerője, kétségtelenül meglátogatta az 1470-ben Budán épült Mátyás templomot, Buda és Pest plébánia-templomait, s toleráns vallási nézeteket valló ember lévén talán még a pesti lutheránus templomot is. Annak közvetlen közelében állt az Invalidusok háza, a pesti vármegyeháza, a Tanácsterem és a megyei börtön. Felkereste-e, hogy így merítsen ihletet egyikmásik nyomorult lakójának életéből? 1840-ben, amikorra Blackwell már meglehetősen jól ismerte a magyarországi intézményeket, s a magyar kulturális és politikai élet számos kiválóságát barátjának mondhatta, rátalált egy témára, melyben a való életből vett realizmust, s a véres legendával és nyilválvaló igazságokkal átitatott romantikát ötvözte egy gótikus színdarabban. Széchenyi István ezt írta naplójába 1842. január 10-én: "Bleibe zu Hause. Lese. Varosnay von Blackwell gelesen. Belezna/s Geschichte."

2 Ahhoz, hogy a Rudolf of Varosnay-t

3 megírhassa, Blackwcllnek ismernie kellett Júlia Pardoe City of the Magyar című könyvét, melynek második kötetében a szerző elmeséli a Beleznay család

4 történetét és legendáját, valamint látogatását a pesti megyei börtönben, ahol találkozott Beleznay Ferenccel. "Ha a puszta bebörtönzéssel meg lehet javítani embereket, akkor azt itt, a pesti börtönben teszik... a négyszögletes belsőudvar, minden oldalról galériával körülvéve... onnét nyílnak a hivatalnokok lakásai... azok alatt vannak a börtöncellák."

5 A leghíresebb börtönlakó Miss Pardoe látogatása idején Beleznay Ferenc gróf volt. "Körülbelül harmincnyolc éves lehet, közepes termetű, de erős testalkatú; profilja pont olyan, mint amilyeneket régi érméken láthatunk."

6 A Rudolf of Varosnay öt felvonásos tragédia. Nem tudjuk, hogy akár angol 1. 1842 és 1845 közölt Széchenyi István legalább tizenötször fogadta Blackwell-t. (Vö.: Széchenyi István naptói, Budapest, 1937-1939, 6 kötetben.) 2. Ibid., 6. köt. 537. old. 3. J. A. Blackwell, Rudolf of Varosnay. a tragedy, Ixtndon, 1841. A címoldalon I. A. Blackwellként szerepel a neve; a könyvet "C & II Senior, 49 Pali Mail", a kor egyik kereskedelmi könyvkiadója adta ki. 4. Pardoe, The City, 2. köt. 91-133, old. 5. Ibid., 2. köt. 79. old. 6. Ibid., 2. köt. 130. old.