Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

II. Első küldetés

77 nyelven, akár magyar fordításban valaha is előadták-e.

1 Azt sem tudjuk, hogy ezt a ma már ritkaságnak számító könyvet

2 1841. október 18-iki megjelenése után (ezt a dátumot Blackwell rövid előszavából ismerjük) sokan megvásárolták-e Londonban. A tragédia nagyjából a történelmi tényeken alapszik. Sigismund gróf, Lord of Varosnay tipikus zsarnok magyar mágnás. Fia, Rudolf idealista fiatalember, aki a hűségért, reményért és szabadságért lelkesedik, s kész rá, hogy alattvalóival is eszerint bánjon. Ebben sok, bár tehetetlen segítőtársa és barátja akad: Frederich Modor

3 gróf, az újító reformer mágnás, Márffy főerdész, Márffy lánya és Rudolf szerelme, Matilda, s más szolgák és polgárok. A cselekmény előrehaladtával fény derül Sigismund sötét múltjára. Egyszer, egy vadkacsa vadászat alkalmával megölt egy engedetlen jobbágyot, később erőszakot követett el egy cigánylányon, akit azután megölt, s akinek az anyja bosszút esküdött, végül pedig a sok szörnyűségtől felesége lélekben megtört, s belehalt fájdalmába. Következő ármánykodása az lett volna, hogy erőszakkal megszökteti az erdész lányát - akiről a második felvonásban megtudja, hogy Rudolf szerelme, s a lány is szereti. Amikor az erdész ellenáll Sigismundnak, tiszttartójával lelöveti. Mikor zsákmányáért jön, szembe találja magát a fiával. Rudolf,

4 szerelmét védve, megöli az apját.

5 A cigányasszony átka - akinek szörnyű nevetését hallhatjuk - beteljesedett; Varosnay földesúr halott, s örökösét halálra ítélték. Matilda és Rudolf utolsó könnyfacsaró találkozása után a börtönben, a hóhér bárdja elvágja a történet fonalát. Stendhal, a civitavecchiai francia konzul, kétségtelenül jobban boldogult saját Mathilde-jének megformálásával a Le Rouge et le Nőire-ban, s Vörösmarty Mihály is összehasonlíthatatlanul jobb elbeszélő költeményeket írt a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, mégis, a Rudolf of Varosnay, mint egy teljesen magyar témájú mű angol szerző tollából, meglehetősen figyelemreméltó. Nehéz lenne nem észrevenni a kapcsolatot Miss Pardoe beszámolója és Blackwell Beleznay - Varosnay interpretációja között. Az igazi Beleznay 1. Rudolf of Varosnay, tragédia 5 felvonásban, kiadja Varannai A., írta I. A. Blackwell, fordította Varannai Aurél, Budapest, 1977. 2. Fraknói V., "Egy magyar könyvgyűjtő New York-ban", Magyar Könys'szemle, 1912. 213. old. 3. Valószínűleg Széchenyi Istvánról mintázta, bár kissé idealizált formában. 4. Míg Rudolf külsejének leírásánál a minta a pesti börtönben raboskodó Beleznay Ferenc volt, Rudolf belső tulajdonságait egy reformkori magyar mágnásról is mintázhatta akár, s ezek a jellemvonások Wesselényi Mikiásói is lehetnének. 5. Bár Beleznay Sámuel történelmi alakjáról mintázta, Sigismund gróf nagyon erőteljesen megjelenített szereplője a darabnak. Blackwell Sigismund figurája a feudális, konzervatív magyar földesúr mintaképe, közülük számosat ismert Blackwell bizonyára személyesen is.