Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

I. A küldetések előzménye

55 Paget az angol-magyar kapcsolatok terén tett sokrétű és lankadatlan tevékenységéből

1 most a "reformpolitikádnak azoknak az aspektusaira összpontosítom a figyelmet, ahol - brit elődeivel és kortársaival összevetve Magyarországról írt könyve által

2 az angolul tudó olvasók új információkhoz juthattak. Amikor Miss Pardoe, némileg önkényesen, a magyar diéta összetételéről ír, royalistákról, és liberálisokról, konzervatívokról és reformerekről, a kormánypártról és az ellenzékről szól.

3 Paget a "magyar táblák (alsótábla, felsőtábla) szervezetének"

4 ismertetésekor sorra veszi a reformügyeket: a magyar nyelv kérdéseit, a feudális terhek csökkentését, de a reformer szót, mint egy eposzi állandó jelzőt, fenntartja Széchenyi Istvánnak. A kor legjobb történésze - egy pap, aki résztvett a szabadságharcban - az 1825 és 1839 közt eltelt időszakot reformkornak nevezte,

5 s mivel a kortársak is, a történészek is átvették, s a liberálisok és a konzervatív párt radikális tagjai is ezt használták, ez a kifejezés terjedt el. A "Törvényhatóságokról és az adózásról"

6 írva beszámol az adminisztratív gépezet működéséről, kitér a megyegyűlésekre, rámutat a királyi befolyás irányító feltételezései tévesek. (Hogy a magyarok oldalán állt.) Nem hallottam Mr. Pagetről. Ha ide jön, adok neki útlevelet." Ezt meg is tette, pontosan két hónappal később, amikor Paget december 6-án megjelent a bécsi Brit Követségen és beszélt Lord Ponsonbyval, aki hűen beszámolt látogatásáról Lord Palmerstonnak. "My Lord, Bécs, 1849. december 7-e. Útban Erdélyből Londonba, tegnap felkeresett Mr. Paget. Azt mondta, hogy ott nagyon jó viszonyban vannak az oroszokkal, hogy az oroszok jól bánnak velük (az erdélyiekkel), és az osztrákok kegyetlenek..." (Public Record Office, Foreign Office 7/370, No. 234, 276). 1. Az 1860-as és 1870-es években Paget mezőgazdasági témájú jegyzeteket és cikkeket írt több magyar újságba, mint például az Erdélyi Gazdába, a Borászati füzetekbe. (Vö. Gál I., Paget, "Erdély angol honpolgára", Pásztortűi, 1939, 18-22. old. és Balogh ]., "John Paget", Pester Lloyd, 1939. július 9.) 1849 és 1855 között Pageték Londonban éltek. Paget kiadója 1850-ben újra nyomatta Hungary and Transyhania című könyvét, melyet bizonyára elkapkodtak, a Kossuth 1851es első látogatását követő, a magyarok ügye iránt Britanniában feltámadt általános érdeklődés következtében. Pageték kapcsolatban voltak a Kossuth-emigráció Londonban élő tagjaival, de visszatértek Erdélybe, amint a hatóságok visszaadták Polixéna elkobzott birtokait. 1878-ban Paget kétezer kötetes gyűjteményt ajándékozott a kolozsvári Conversation Club számára. Abban az évben meghalt Polixéna Paget. John Paget tizennégy évvel élte túl. Gyéresen hált meg Erdélyben, 1892. április 30-án. 2. J. Paget, Hungary and Transyhania, London, 1839. Két kötetben. Az első kiadást németre is lefordították (Leipzig, 1842). 3. Pardoe, op. cit., 1. köt. 253. old. 4. Paget, op. cit., 1. köt., 153-184. old. 5. Horváth Mihály, Huszonöt év Magyarország történetéből, Geneva, 1864. Két kötetben. Ld. az I-III. fejezetek nómenklatúráját, 3-448. old. 6. Paget, op. cit., 1. köt. 535. old.