Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)
I. A küldetések előzménye
54 orvosként végzett. Később Párizsban és Itáliában folytatta tanulmányait, ahol megismerkedett Wesselényi Polixéna bárónővel, Bánffy László feleségével és későbbi özvegyével, a liberális politikus Wesselényi Miklós báró unokahúgával. 1 Rómában, 1837-ben házasodtak össze. Polixéna 2 barátsága megnyitotta előtte a magyar nemesség kapuit, s ő is, mint előtte oly sokan, Széchenyi István hatása alá került, akinek könyvében egy egész fejezetet szentelt, (1. kötet, VIII. fej., 204-228. old.), de a többi részben is sokat foglalkozott terveivel, politikai elképzeléseivel és nézeteivel. Kifejtett véleménye alapján a diétáról (1. köt., II. fej.m 26-52. old.), a Paget, op. cit., 1. köt. 535. old. és az adózásról (1. köt., XVII. fej., 535-560. old.), az erdélyi történelemről és politikáról (2. köt., VII. fej., 181210. old.), azt mondhatjuk, hogy Paget nézetei valamelyest demokratikusabbak voltak Széchenyiéinél, s inkább egyeztek Wesselényiéivel, kinek ellenzéki bátorságát gyakran idézte. Miután 1835-ben és 1836-ban beutazta Magyarországot, s személyesen jelen volt több országgyűlési ülésen, "felesége birtokainak igazgatásának szentelte magát, s tudós mezőgazdaként és jótevő földesúrként nagy megbecsülést élvezett. Nagyon sokat tett az erdélyi unitárius egyházért, melynek maga is hívő tagja volt, különösen abban az időben (1857), amikor az osztrák kormány rendeletei fenyegették oktatási rendszerét." 3 Más szóval, a tizenkilencedik századi külföldiek közül Paget került a legközelebb ahhoz, hogy maga is magyar nemes legyen. Amikor két kötetes munkáját írta - mely bizonyára a legmegbízhatóbb tényszerű és ismeretterjesztő könyv amit valaha is angol ember írt Magyarországról -, saját állítása szerint még nem tudott magyarul. Nagylétszámú forrásai, melyeket az előszóban vagy a lábjegyzetekben részletesen felsorol, kivétel nélkül német eredetűek. 1848-49-re azonban már beszélt valamennyire, s az 1850-es évek végére pedig jól tudott magyarul. 4 John 1. Magyar Élet, 1982. január 2., 2. old. 2. Wesselényi Polixéna, Olaszhoni és schweizi utazás, 1842 (Jékely Zoltán jegyzeteivel), Budapest, 1981,403. old. 3. D. N. B. 43. köt., 58. old. 4. A szabadságharc alatt Paget Bem tábornok egyik szárnysegédje volt, így 1849 őszén feleségével menekülniük kellett az osztrák hatóságok elől. A külügyminiszter Lord Palmerston szeptember 22én levelet írt Lord Ponsonbynak, a bécsi angol követnek, melyben Paget hollétéről és a szabadságharcban betöltött szerepéről tudakozódott. Válaszában Lord Ponsonby ezt írta Palmerstonnak, 1849. október 2-án: "Szeptember 11-iki 222-es számú jelentésemben tájékoztattam Őlordságát, hogy a hatóságok nem látták el vízummal az általam Mrs. Pagetnek adott útlevelet, és a Kormányzó, Welden tábornok, két hónapon keresztül megtagadta az engedélyt, hogy elhagyhassa Bécset, azon az alapon, hogy Mrs. Paget a lázadók leveleit továbbítja... Nem állnak eszközök a rendelkezésemre, amivel bizonyíthatom, hogy az osztrák hatóságok Mr. Pagetre vonatkozó