Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

I. A küldetések előzménye

45 A tizennyolcadik századi utazót jobban érdekelték az útviszonyok mint a korábbi vagy későbbi korok utazóit. Miért? Mert a tizennyolcadik században Magyarország megszűnt politikailag is érdekes lenni a külföldiek számára. Korábban, mikor 1667-ben dr. Edward Brown látogatott Magyarországra

1, az ország fele török kézen volt. Ennek a közép-európai hódításnak a visszaszorítása egész Európát érintő kérés volt. Ennélfogva Brown magyarországi útirajza politikai-történelmi, földrajzi leírás, s kisebb mértékben mendemondák, legendák és régészeti ismeretek közzététele volt. Más szóval, tájékoztat arról, amit fontos tudnivalónak ítél, s mondandójába személyes élményei is belevegyülnek. Hiszen Magyarország akkor a törököktől védő (omladozó) bástyaként volt ismert, Zrínyi Miklós

2, s az európai egyetemeket látogató protestáns diákok hazájaként tartották számon.

3 Amikor 1839-ben Júlia Pardoe látogatott ide könyvet írni, Magyarország újra visszakerült az európai tudat főáramába. így adhatta könyve alcíméül azt, hogy "Magyarország és intézményei", s így írhatott a maga csevegő, szabadon áramló, de mégis tájékoztató stílusában az újra a társadalmi és politikai térképre került országról. Ami régen a rossz és véget nem érő utak, a szinte sivataghoz hasonló alföldek országa volt, olyan durva kocsmárosokkal, mintha berberek lennének (Európa legrosszabb fogadói, írta Blackwell), a tizenkilencedik századi tanúk szemében újra történelmi érdekességű hellyé vált. Régi alapítású életerős intézményeket ismerhettek meg, vendégszerető nemeseket, akik fényűző vidéki rezidenciájukban látták őket vendégül; egy országot, ahol új hidakat terveztek, utakat építettek, folyókat tettek hajózhatóvá. Más szóval, a tizenkilencedik század Magyarországa kezdett ébredezni tizennyolcadik századi mély álmából. Gazdasági függését Ausztriától (melyet oly élesen elleneztek valaha a jakobinusok, kik ezért az életükkel fizettek) évről évre lazították az utazók szeme láttára végbevitt reformok. A vállalkozók egyre jobban bizakodtak az új ipari és kereskedelmi távlatok láttán, s a föld egyre csalogatóbbá vált a külföldi pénzemberek és egyre érdekesebbé a turisták számára. 1. 1. Szamota, Régi utazások, Budapest, 1891, 290-392. old. voltak természetesen olyan utazók is. akik minden fajta utazási módot kihasználtak, Id. erről: J. G. Keysler, Trasels through Gcrmany. Bohcmia, Hungary...(London?), 1756-1757. 4. köt. 2. The Conduct and Character ofCount Nicholas Serini... most prudent champion of Christcndom ... Izrndon, 1664. 3. 1. Gál, Hungary and the Anglo Saxon World, Budapest, 1947.