Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)
Bevezetés
21 részét a Public Record Office-ban, a Brit Közpoti Levéltárban található fóliánsok beszámolói és jelentései teszik ki. Kisebb részük, Blackwell néhány magántermészetű vagy félhivatalos jellegű beszámolója a Southamptoni Egyetem kézirattárának [Broadlands] Palmerston iratai közt találhatók. Végül, a Blackwell hagyaték kifejezésnek van egy speciális, bár absztrakt jelentése is. A magyar történészek, akik felfedezték a Blackwell kéziratokat, s különösen azok - mint például Horváth Jenő és Haraszti Éva - akik tanulmányozták Blackwell közreműködését a Kék Könyvhöz, úgy vélték, ő volt az egyetlen tizenkilencedik századi angol diplomata, aki tisztában volt Magyarország törekvéseivel, problémáival, gondjaival. Blackwell nem "független ember", hanem politikai ügynök volt, akinek feladata elsősorban abban állt, hogy a magyarországi ügyek állásáról és a diétáról beszámoljon Bécsnek és Londonnak. Úgy osztotta be azonban idejét és erejét, hogy amennyire csak lehet, kifejezhesse saját politikai nézeteit - és Magyarországon az 1840-es években még a közlekedés és a nemzetközi kereskedelem is politikai ügynek számított -, s megpróbálta befolyásolni az események menetét, döntéseket, barátait és feljebbvalóit. A magyar történészeknek nem róható fel, hogy Blackwell személyében olyan angol diplomatát láttak, akinek nézetei különböztek a palmerstoni állásponttól, s aki a magyarellenes bécsi brit követ, Lord Ponsonby pozitív ellentéte volt. Absztrakt értelemben ugyanis a Blackwell hagyaték egyféle embrionális állapotban lévő magyar orientációjú hatalmi egyensúlyi politikát képviselt, melyet Blackwell A few remarks to our foreign policy [Néhány megjegyzés külpolitikánkhoz] címmel már 1836-ban megfogalmazott. Ez az írás szembeszállt a hagyományos brit hatalmi egyensúlyi politikával, amely Ausztria orientációjú volt. Blackwell nézetei röviden: szerinte Magyarország potenciálisan erősebb védőbástyát jelenthetett volna Oroszország ellen, mint Ausztria. Más szóval, azt az álláspontot képviselte, hogy a történelmi Magyarországot meg kell őrizni, míg a Habsburg birodalom saját tetszése szerint részeire válhat szét 1. 1848-ban kész volt gyászdalt zengeni a monarchia bukásáról. Akkori és későbbi nézetei egészen 1853-ig nem szerezhettek neki túl sok barátot a Foreign Office-ban. A monarchia még további hetven évig fennmaradt. 1. Ezt a magyar történészek: Horváth Jenő, Hajnal István, Urbán Aladár jól felismerték. (V. ö. Hajnal, I. A Batthyány kormány külpolitikája Budapest, 1957, és Urbán Aladár, Batthyányi Lajos miniszterelnöksége, Budapest, 1986.)
