Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)
III. Második küldetés - hivatalos megbízatás
107 konzulátus ügye ki fog robbanni. Ha a listiánusok nem nyerték volna meg a gazdasági vitát, ha a protekcionizmus háttérbe szorult volna a szabadkereskedelem elveivel szemben Magyarországon, ha Kossuth Védegylete korán megbukott volna (néhány évre rá elveszítette vonzerejét és lendületét), akkor lehetséges, hogy a Kereskedelmi Kamara (Board of Trade) jobb pozícióba kerül és talán a konzulátust valóban létrehozzák. De ahogy az lenni szokott, a Board of Trade, a Kereskedelmi Kamara és titkára, J. MacGregor a legjobb esetben is úgy jellemezhető, hogy semleges politikát folytatott, vagy ami még rosszabb, Metternich szekerét tolta. Horváth Jenő a konzulátus kérdéséről írt cikkében 1 idézte Metternich Kübecknek szóló 1842. szeptember l-jén kelt levelét, melyben a kancellár elmondta, hogy MacGregor meglátogatta őt Johannesbergben, s a konzulátus kérdését illetően vele megegyező véleményen volt. MacGregor ennek kapcsán jelentést írt Viscount Canningnek 2, aki augusztus 7-én elküldte neki Sir Róbert Gordon levelét. "Méltóságod július 28-án kelt, Sir Róbert Gordon július 12-iki, a dunai brit konzuli kinevezésével foglalkozó jelentését tartalmazó levelére válaszolva, a Kereskedelmi Titkos Tanács tagjai felhatalmaztak, hogy Ön által Aberdeen Earljének tudomására hozzam, hogy amennyiben az ügynököt, akit kinevezni szándékoznak, nem az egyik tengerparti kikötőbe vagy egy jelentős kereskedelmet folytató központba helyeznék, úgy a Lordok úgy vélekednek, hogy kereskedelmi szempontból egy ilyen hivatal létrehozására még nem érett meg az idő. Ugyanakkor, ha csak a kereskedelmi szempontokat vesszük figyelembe, s a nagykövet véleményének súlyát, mely a lordok szava mellett latba esik, szívesen vennének egy ilyen kinevezést, feltéve ha nem jár komoly költségekkel, ha az első pillanattól fogva tisztázott, hogy csak ideiglenes, s állandóvá tétele eredményességétől függ. Az urak arra a feltételezésre jutottak, hogy az osztrák kormány az ilyen lépést ide nem tartozó okok miatt ellenezné, s e benyomásukat csak megerősítették Sir Róbert Gordon szavai. Ugyanakkor az uraknak nincsenek hasonló természetű ellenvetéseik, s miután véleményüket nyilvánították a tárgy1. Horváth J., "A pesti..." 781-782. old. 2. Viscount Canning (1812-1862) külügyminiszterhelyettes, majd India kormányzója. (B.N.B. VIII. köt. 414-431. old.)
