Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

III. Második küldetés - hivatalos megbízatás

105 tudjon hajtani, a konzul nem folytathat önálló kereskedelmi tevékenységet. Az utóbbi azonban nem volt több irányelvnél. Blackwell például Sir Róbert Gordonnak nyíltan kifejtette, hogy abbéli törekvése mellett, hogy Pesten konzulátus alapíttassák, saját kereskedelmi tevékenységet is kíván folytatni. 1843 júliusára Sir Róbert Gordon megismerte az osztrák kormány álláspontját és politikusait (Blackwellnek hitelt adva) szűklátókörűséggel vádolta őket, amiért a brit konzulnak nem adnak működési engedélyt. Blackwell úgy gondolta, s ezt meg is mondta Sir Róbertnek, hogy igenis alkalmas lenne a konzuli kinevezésre: elveit tekintve konzervatív, s a demokratikus agitációt megveti.

1 Tudni szerette volna, hogy az osztrákok azért gyanakvóak-e az angolokkal, mert azok alkotmányos kormányzatú országba születtek. Ennek kapcsán bécsi főnökének ki is fejtette a véleményét: "... Az osztrák kormány magyarországi politikája őszintén sajnálatraméltó. Valószínű, hogy egész Európában nincs még egy olyan nép, mely ennyire tisztelné az alkotmányos szabadságot, mint a magyar. Hogy alkotmányos eszközökkel visszaélnének a reformmal, vagy forradalmat akarnak, ezt képzelni esztelenség. Ha végül mégis a forradalom eszközeihez nyúlnának, az osztrák miniszterek magukat hibáztathatnák szűklátókörűségükért, s nem csak a magyarokkal kapcsolatban."

2 Más szóval, bármi hangzott is el Blackwell és Gordon közt míg együtt voltak Pozsonyban, s bármilyen kifejezésekkel élt is Gordon, hogy Blackwellnek kifejezze csalódottságát a konzulátussal kapcsolatos osztrák visszautasítás miatt, Blackwell mindezért az osztrákok Magyarország iránt tanúsított rövidlátó politikáját tette felelőssé. Gordon nem adta föl. Miután megkapta Blackwell fent idézett magánlevelét, hosszú hivatalos levelet írt e tárgyban a külügyminiszternek: "Méltóságod talán emlékszik, hogy az elmúlt év folyamán javasoltam a kormánynak nevezzen ki egy brit konzuli ügyvivőt Magyarországra. Azt, hogy erre a levelemre nem kaptam választ, annak tulajdonítottam, hogy Neumann báró azt mondta Méltóságodnak, hogy az osztrák kormány ellene van a kinevezésnek, mert attól tart, akkor Franciaország hasonló kérését is teljesítenie kell. Metternich herceg így nyilatkozott nekem, de elismerte, hogy a két országnak hasznára válna, sőt olyan utalást is tett a magyar diéta közeledő időszakára, hogy akkor újra napirendre kerülhetne a kérdés. 1. Blackwell Gordonnak, Pressburg, 1843. július 9., H.M. I. 2. Blackwell Gordonnak, Pressburg, 1943. július 9. H.M. I.