Fekete Gézáné (szerk.): Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988 (A MTAK közleményei 24. Budapest, 1989)

"A haza összes polgárainak a használatára"

rozat, az Informatika és Tudomány elemzés, eddigi négy kötetével a tudománymetriai eredményeket teszi hozzáférhetővé. 1983-ban a könyvtár kiadói tevékenysége kibővült a Kulturális és történelmi emlékeink feltárása és kiadása című kutatási főirány (TS 4) kiadványprogramjának gondozásával. 1988-ig bezárólag e program keretében 15 kötet jelent meg irodalomtudományi, történettudományi, művelődéstörténeti, néprajzi témakörökben. A periodikus kiadványok sorában huszonnyolcadik évfolyamában jár a Kutatás-Fejlesztés (korábbi címén Tudományszervezési Tájékoztató) című dokumentációs folyóirat. Az Európai Társadalomtudományi Információs és Dokumentációs Együttműködés publikációs fórumaként jelenteti meg a könyvtár 1979től az ECSSID Bulletin című tájékoztatót, jelenleg a 37-38. számánál tart. Új vállalkozásként indult meg Hunglnfo, Hungárián Social Sciences and Humanities. Contents of Periodicals címmel, „Current Contents"-szerű dokumentációs folyóirat (1987), mely külföldi érdeklődésre szánva a magyar társadalom- és humán tudományi folyóiratok cikkanyagának tartalomjegyzékeit adja közre. A könyvtár Informatikai Igazgatóságának keretében szerkesztik a Scientometrics című nemzetközi folyóiratot, (az Elsevier és az Akadémiai Kiadó közös kiadása, induló év: 1978), valamint szellemi kiadója az intézmény az Analecta Linguistica című nemzetközi dokumentációs folyóiratnak (John Benjamins B. V. Amsterdam). Végül az 1987 óta megjelent könyvtári tárgyú kötetek, amelyek egyben jól mutatják a könyvtár érdeklődésének egyik legfőbb irányzatát. Nem érdektelen talán a volumen sem f az évi átlagos szerzői ívszám 250-280 saját előállításban, az összívszám 300-350. Technikailag a kéziratokat egy IBM composer és egy Hewlett-Packard lézerprinter állítja elő a házi nyomdában, a sokszorosítást pedig két Romayor gép végzi. A tájékoztató és bibliográfiai osztály keretében kiadványszerkesztőség működik három fővel. Funkciók - „mozdony-effektus" Legvégére hagytam, amivel talán ortodox módon kezdeni kellett volna, miért is kellett új könyvtár-épület? Akik személyesen megismerték a könyvtár ellehetetlenült elhelyezési körülményeit, vagy a 60-as évek közepétől belenéztek a Magyar Tudomány, illetve a könyvtári szaksajtó egyik-másik, a könyvtárral foglalkozó cikkébe, azokban ez a kérdés jószerével fel sem merül. Ám induljunk ki azokból, akik sem egyik, sem másik kategóriába nem tartoznak, és minden bizonnyal ők alkotják a döntő többséget. A harmincezer kötettel indult könyvtár a 60-as évekre már az ország egyik leggazdagabb gyűjtemény-együttesévé vált, messze kinőve történetileg adott kereteit. Az 1949-ben az MTA átszervezésétől kezdődő időszakban, amikor is az Akadémia az ország legelső tudományos fórumává vált és kutatóintézeti hálózatával párhuzamosan mindinkább magára öltötte egy tudományos minisztérium vagy egy CNRS (Francia Tudományos Kutatási Központ) vonásait, nemcsak a könyvtár gyűjteményei fejlődtek viharosan és történelme folyamán először, a bőkezű költségvetésnek hála, hanem funkciói is addig soha nem tapasztalt mértékben változtak. Az Akadémia szükségleteinek megfelelően a fokozatosan negyvenöt intézetet és ennek információs részlegeit is magába foglaló hálózat tájékoztató központjává fejlődött. A hálózat állománya további mintegy 1 millió 300 ezernyi könyvtári egységet számlál, és az összesen 3 millión felüli állomány egységes irányelvek szerinti kezelése, fejlesztése, képzési feladatainak megoldása, az információ korszerűsítése - a központi könyvtár feladatává vált. Az állománnyal szinte egyenértékűen a funkciók meghatározóvá váltak. Mindezen követelményeknek az Akadémia palotájában elhelyezett központi könyvtár, amelynek olvasói férőhelye nagyban-egészben ugyanannyi maradt, mint a könyvtár 1865-ben történt odahelyezésekor, az Akadémia palotájának megnyitásakor - hetven-hetvenöt férőhely a központi és a szakosított olvasóhelyiségekben -, lehetetlenné tette a könyvtár fejlődését. Ez vonatkozik nemcsak állományának elhelyezésére, hanem a fentebb említett funkciók gyakorlására is. Hiába készült a törökbálinti raktárvárosban egy huszonnégy polckilométeres pótraktár, hiába más pótraktárak, egyes üzemek könyvtáron kívüli elhelyezése (kötészet, nyomda), a könyvtár kezdte megközelíteni az ellehetetle23