Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei (A MTAK közleményei 21. Budapest, 1988)
Szerzői bevezető
8 az illetékes akadémiai osztályoktól teljes címlistát kért, kiemelve a bírálatok alapján a jutalomra leginkább méltó művet. A jutalomkérdések esetében a pályázók a megadott határidőre beküldték a jeligével ellátott pályafeleleteket a főtitkári hivatalba, csatolva hozzá egy külön lepecsételt borítékban a nevüket. Az egyes kérdések megfejtésére a pályázónak 3/4 év állt rendelkezésére, a további negyedévet az Akadémia a bírálatok elkészítésére tartotta fenn. A főtitkári hivatal, miután megállapította, hogy a pályázat megfelel az előírt formai követelményeknek, a pályaműveket továbbította az illetékes osztálynak, ahol az erre kijelölt bizottság a műveket megbírálta, s a legjobbnak ítélt pályamunkát a jelige feltüntetésével és részletes indoklással az összes ülés, majd a nagygyűlés elé terjesztette. Ha a nagygyűlés az osztály ítéletét helybenhagyta, a nyertes mű jeligés levelét felbontva, közzétette a nyertes nevét. A főtitkári hivatal értesítette a pályázót a pályadíj elnyeréséről és intézkedett a jutalom kiadása és a jutalom összegének akifizetése iránt. A jutalmat nem nyert pályázók nevét rejtő lepecsételt borítékokat elégették. A díjat nem nyert jeligés pályaművek kéziratai így névtelenül kerültek az Akadémia kézirattárába. A kötet anyagának összeállításánál a legfontosabb elsődleges források az Akadémia hivatalos kiadványai voltak, az Akadémia Névkönyve, Évkönyve és Értesítője. A nyomtatott források az esetek egy részében, különös tekintettel a bírálati jelentésekre, a bírálók személyére, az egyes jutalmak történetére vonatkozóan nem tartalmazták maradéktalanul a szükséges adatokat. Ezt a hiányt kívánta pótolni a témára vonatkozóan az ezzel kapcsolatos akadémiai levéltári anyag feldolgozása a kezdetektől egészen 1949-ig bezárólag. A kéziratos anyagban átnézésre került a Régi Akadémiai Levéltár (RAL) főtitkári iratanyaga (mintegy 250 doboz), a Marczibányi-küldöttség iratai, az MTA kisgyűléseinek, összes üléseinek, nagygyűléseinek, osztályüléseinek jegyzőkönyvei és egyéb iratanyagai, alapítványi iratok, valamint számos más, a jutalmazással összefüggésben információs adatokat tartalmazó kéziratos állománytestek. A levéltári iratanyag számottevően kiegészítette a nyomtatott forrásokból kigyűjtött adatokat. Megjegyzendő azonban, hogy a megfelelő kéziratos források sem álltak hiánytalanul rendelkezésre. A hosszú évtizedeken át a főtitkári hivatal iratkezelési rendje, a jegyzőkönyv vezetés részletessége és alapossága változó képet mutatott. Az eredeti iktatókönyvek egy része elveszett, s az iratanyag újraiktatásánál kiderült, hogy az anyagban előfordulnak nagyobb hiányok, s így az egyes részadatok felderítésére a megfelelő forrás híján nem nyílt lehetőség. A nyomtatásban meg nem jelent pályázati színművek esetében a kézirat lelőhelyének esetleges felderítésére számba jöhetett a Nemzeti Színház irattára is, ugyanis a nyertes színművek kéziratai a rájuk vonatkozó bírálati jelentésekkel együtt átkerültek a Nemzeti Színházhoz, s azt többnyire szövegkönyvként használták. A Nemzeti Színház hányatott sorsú, rendezetlen irattára kormányrendeletre 1937-ben átkerült az Országos Levéltárba, ahol megfelelő feldolgozásra került az anyag. Sajnos ez a lehetséges forrás nem volt használható, mert a gyűjtemény 1956-ban elégett. Néhány Telekipályázaton nyert színmű kézirata, nemzeti színházi eredettel megtalálható a kiadványban feltüntetett jelzetek alatt az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárában.
