Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei (A MTAK közleményei 21. Budapest, 1988)
II. Az Akadémia jutalomtételei
33 Az első bizottság köréhez tartozott a nyelv és irodalom, valamint a széptudományok, a második bizottság területe a bölcselet, neveléstudomány, országtudomány, közgazdaság, jogtudomány, a harmadik bizottságnak a történetírás és segédtudományai, a negyedik bizottságnak a matematika és a természeti tudományok tartoztak a hatáskörébe. 9 E bizottságok megalakításának és széleskörű jogkörének a megállapítása az észszerűség mellett azt a célt is szolgálta, hogy az idők folyamán a Tudós Társaságban kialakult pártszellem — mely leginkább a jutalmak odaítélésében és a tagválasztásokban érvényesítette hatalmát - egészséges korlátok közé kerüljön. 1 0 Az alapszabály a megalakult bizottságok közreműködésére alapozva, a nagyjutalom kiosztásának új szakosított rendjét határozta meg. 1 1 1845-től kezdődően minden évben más-más bizottság ajánlja nagyjutalomra a nagygyűlésnek az adott tudományterület legközelebb lefolyt négy évi időközben megjelent legjobb munkáját. A nagyjutalomra való javaslattétel sorát az alapszabály szerint 1845-ben, az 1841 — 1844. évre vonatkozóan a matematikai és természettudományi bizottság nyitja meg, majd 1846-ban a filozófiai és társadalmi, 1847-ben a történettudományi, 1848-ban a nyelvtudományi és irodalmi bizottságok javaslattételeire került sor. A nagyjutalom kiosztásának a fent vázolt rendjéből azonban csak az első lépés valósult meg, 1845-ben az 1841-1844. év közötti időszakban megjelent legjobb természettudományi munka nyerte el a nagyjutalmat. A további évkörök jutalomkiosztásai már nem az 1844. évi nagygyűlésen elfogadott szempontok alapján történtek, ugyanis a Tudós Társaság 1846-ban újabb reformokat, szervezeti változtatásokat léptetett életbe, melyek kihatással voltak a nagyjutalom kiosztásának rendjére is. Toldy Ferencnek, az akadémiai reformok fáradhatatlan ügyvivőjének javaslatára az 1845 november hóban tartott nagygyűlés 1 2 az osztályszervezet új rendjét iktatta alapszabályba. Ezt megelőzően is volt ugyan osztályszervezet, a tudományokat hat osztály képviselte, de ez teljesen formális volt, mind a hat osztály minden tárgyban, tudományos kérdésekben közösen tanácskozott és határozott. E rendszer helyébe lépett a szintén hat osztályra tagolódó, de már önálló osztályrendszer, az összes akadémiai tag osztályba sorolása, az' osztályoknak és ezzel együtt az osztályüléseknek az intézményes önállósága. 1 3 Az 1844-ben alakult négy bizottság működési köre, így a jutalmakkal kapcsolatos teendők is, az egyes osztályok hatáskörébe kerültek. Ugyanebben az időben a Marczibányi-küldöttség megszűnésével, az alapítvány jutalmazási ügyeit magára vállalva, az Akadémia a Marczibányi-alapítvány pénzeiből három jutalom 1 4 kiadását határozta el, (L. I. fejezet 16. p.) melyek közül a legjelentősebb az 9 M.T.T. Utasító határozatai. Névkönyv, 1845. 39-43.p. 10 Brisits Frigyes: Vörösmarty Mihály és az Akadémia. Bp. 1937. MTA. 66-67.p. 11 M.T.T. Utasító határozatai. Névkönyv, 1845.49-50.p. 12 Ngy.Jk. 1845.XI. 184 ülés 13 M.T.T. Utasító határozatai. Névkönyv, 1846. 38-40.p. 14 K1240:233
