Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei (A MTAK közleményei 21. Budapest, 1988)

II. Az Akadémia jutalomtételei

34 50 aranyból álló Marczibányi-nagyjutalom, majd később Marczibányi-mellékjutalom néven csatlakozott az Akadémia nagyjutalmához. 1846-tól kezdődően a Marczibányimellékjutalmat az a munka nyerte el, mely az akadémiai nagyjutalmat nyert munkához becsben a legközelebb állt.

1

5 A Marczibányi-mellékjutalommal kibővült akadémiai nagyjutalom felől 1846-ban az alapszabály a következőképpen intézkedett. Minden évben más-más osztály ajánlja jutalomra a legközelebb lefolyt 6 évi időkörben a tudományterületén megjelent legjobb, illetve a legjobb munkához tudományos értékben legközelebb álló művet. így 1846-ban az 1840-1845 között megjelent matematikai, 1847-ben az 1841—1846 között megjelent filozófiai, 1848-ban az 1842—1847 között megjelent törvénytudományi, 1849-ben az 1843-1848 között megjelent nyelvtudományi és szép tudományi, 1850-ben az 1844— 1849 között megjelent történettudományi, valamint 1851-ben az 1845-1850 között napvilágot látott természettudományi tárgyú mű nyeri el a nagy-, illetve a Marczibányimellékjutalmat.

1

6 Amikor a tudományszakok sora véget ér, ismét az első ciklus kerül sorra. A hat osztálynak (Nyelvtudományi Osztály — Filozófiai Osztály — Történetírási Osztály — Matematikai Osztály — Törvénytudományi Osztály — Természettudományi Osztály) megfelelő hat tudományszak sorrendje a nagy-és a Marczibányi-mellékjutalom odaítélésében változatlan egészen 1867-ig. Az 1861-ben kiadott nagy- és mellékjutalmat az 1855—1860 közötti évkörben a nyelv- és széptudomány területén megjelent legjobb munkák kapták, azaz Arany János és Czuczor Gergely költeményei. Ez volt a kiindulópontja annak a javaslatnak, melyet Kemény Zsigmond, Lukács Móric, Ballagi Mór és Toldy Ferenc terjesztett elő.

1

7 Javaslatuk lényege az volt, hogy a nagy- és a Marczibányi-mellékjutalom évköreit illetően a nyelvtudomány és a széptudomány különkülön évkort kapjon, ugyanis az eddigi gyakorlat szerint a nyelvtudomány hátrányt szenvedett a széptudománnyal szemben. A javaslatot az Akadémia elfogadta, s az ügyrend

1

8 értelmében a következő fordulóban, 1867-től kezdve megmaradt ugyan a 6 ciklus, de ugyanazon a cikluson belül, külön nyelvtudományi és külön széptudományi jutalmak egyidejű kiadását határozták el. Ugyancsak változott a nagyjutalomra vonatkozó ügyrend, olyan vonatkozásban, ha már egy gyűjteményben megjelent nagyobb munka önállóan is megjelenik, az nem tekintendő második kiadásnak, így a jutalmazásból a mű nincs kizárva.

1

9 Változatlanul a 6 cikluson belül a törvénytudomány ciklusának elnevezését 1872től a társadalmi tudományok elnevezés váltja fel, mely tematikailag kiterjeszti a résztudományok irányában is a jutalmazásban részesíthető művek körét. 15 M.T.T. Utasító határozatai. Névkönyv, 1846. 53.p. 16 M.T.T. Utasító határozatai. Névkönyv, 1846. 50.p. 17 RAL 770:52/1861 18 MTA ügyrende. MTA Alm. 1867. 213.p. 19 Elegyesü. Jk. 1867.1.304 ülés Akad.Ért. 1867.46.p.