Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei (A MTAK közleményei 21. Budapest, 1988)

II. Az Akadémia jutalomtételei

AKADÉMIAI NAGYJUTALOM 1831-, MARCZIBÁNYI-MELLÉKJUTALOM 1846-* A Magyar Tudós Társaság megalakulásakor - építve a korábbi szellemi mozgalmakra — alaprajzában fő feladatként jelölte meg, hogy hazánkban "a tudományok és szép művészségek honni nyelven míveltessenek".

1 Ennek a fogalomkörnek egy része volt a jutalmazási rendszer bevezetése, mely "a termékeny elméket... illő módon serkenti jeles munkák kidolgozására".

2 A Tudós Társaság ennek szellemében, működése megkezdésével egyidőben, az első nagygyűlésen (1831. febr. 14—24.) foglalkozott az Akadémia jutalmazási rendszerének a kidolgozásával. Az e célból alakult öttagú bizottság, név szerint Jankovich Miklós, Balásházy János, Bitnicz Lajos, Guzmics Izidor és Horváth József 1831. febr. 21-én nyújtotta be a nagygyűlésnek a javaslatát, melynek 2j pontja a nyomtatásban megjelent legjobb magyar munkák elismerését indítványozta a következőképpen: "A megjutalmazás 1831-ben megjelent munkákon elkezdendő, s így azon írónak, kinek azok között magyar munkája legkitűnőbbnek ismertetik, a következő közülésben 200 darab arany jutalom járand".

3 A javaslatot a nagygyűlés elfogadta, s nagyjutalom néven 1832-től kezdődően több mint egy évszázadon át, ez a jutalom jelentette a szerzők számára az Akadémia legmagasabb elismerését. Az alapszabályok értelmében évi nagyjutalmat nyerhetett az illető évben megjelent "bármely tudománybeli vagy szépliteraturai munka". Ez a megfogalmazás eredeti munkákra vonatkozott, fordítás csak kivételes esetben, de mindenképpen eredeti mű híján nyerhette csak el a jutalmat. A jutalomból egyértelműen ki voltak zárva a több szerző által írott művek, a gyűjteményekben megjelent dolgozatok, a második kiadások és a Tudós Társaság bármely más jutalmában már részesült munkák.

4 Az Akadémia évente felmérte a megjelent műveket, részben úgy, hogy aNemzeti Könyvtártól, az Akadémiai Könyvtártól összeírást kért a szóban forgó évek publikációs terméséről, részben * A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825-1975. Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Bp. 1975. MTA. 548 p. Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből. 1831-1881. Bp. 1881. MTA. 100-104.p. Az akadémiai nagy-és mellékjutalom. = Akad.Ért. 1890. 70-77.p., 1900. 518-520.p. Viszota Gyula: Vörösmarty nagyjutaimi és drámai jelentései. = Akad.Ért. 1914. 108-123.p. Viszota Gyula: Bajza József akadémiai munkássága. = ITK 1912.340-373., 433-467.p. 1 Magy.Tud.Társ.Évk.1.1831. 101.p. 2 Magy.Tud.Társ.Évk.1.1831. 101.p. 3 Magy.Tud.Társ.Évk.1.1831. 69-70.p. 4 M.T.T. Utasító határozatai. Névkönyv, 1836.45 -46.p.