Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei (A MTAK közleményei 21. Budapest, 1988)
II. Az Akadémia jutalomtételei
104 ha azonban a pályamű nem üti meg a kellő tudományos mértéket, nem részesülhet elismerésben. Ezeket a javaslatokat az Akadémia az 1858. évi nagygyűlés jóváhagyásával ügyrendbe iktatta. 5 A Nyelv- és Széptudományi Osztály 1870. márc. 7-i ülésén ismét napirendre került a Gorove-jutalom ügye. Az osztályülés megállapította, hogy a 30 arany pályadíj már olyan jelentéktelen összeg, ami nem nyújt anyagi ösztönzést a pályázók számára. Ezért azt a javaslatot terjesztette az összes ülés elé, hogy a Gorove-jutalmat ezután ne két, hanem 4 évenként tűzzék ki, a pályadíj pedig 30 arany helyett 60 arany legyen. Az 1870. márc. 19-i összes ülés elfogadva a javaslatokat írásban 6 kérte Gorove István útján a Gorove-család hozzájárulását a pályázási feltételek megváltoztatásához. 7 Időközben a Bölcseleti, Társadalmi és Történeti Tudományok Osztálya is, mint a Gorove-jutalomban érdekelt másik osztály, csatlakozott az I. Osztálynak a jutalom ügyrendjével kapcsolatos változtatási javaslataihoz, 8 mely javaslatokat Gorove István írásos jóváhagyásával az 1873. májusi nagygyűlés foglalta határozatba. Gorove István az MTA tiszteleti tagja apja tudománypártoló nyomdokain haladva, az 1872. júl. 4-én kelt végrendeletében 9 olyan összeget hagyott az Akadémiára, mely a Gorove-alapítvány eredeti tőkéjével együtt évenként 100 arany jutalomdíj kiadását tette lehetővé. Gorove Istvánnak 1881. máj. 31-én bekövetkezett halálával a végrendelet érvénybe lépett, megtörtént a megfelelő összegnek az örökösök által az Akadémia pénztárába való befizetése. A főtitkár az 1881. jún. 27-i összes ülésen jelentette be az alapítvánnyal kapcsolatos fejleményeket, majd az Í881. nov. 28-i összes ülés hozott határozatot a Gorove-díj ügyrendjének módosítására. 1 0 Az 1882. évi nagygyűlésen hirdetett az Akadémia először 100 arany díjas Gorove-jutalmat. A jutalom a vázolt ügyrend alapján váltakozó sikerrel töltötte be szerepét az Akadémia jutalmazási rendszerében. A díjat nyert és sikertelen pályaművek mellett igen gyakran előfordult, hogy a kihirdetett pályakérdés eredménytelen maradt. Ennek az érdektelenségnek a feloldását célozta az 1920-as évek közepén bevezetett nyílt pályázati rendszer, amikor az adott téma kidolgozására előzetesen név szerint felkérték a pályázót. Ez a pályázati módszer 1925-ben pozitív eredményt hozott, de a továbbiakban az Akadémia kedvezőtlen pénzügyi körülményei folytán a Gorove-jutalom sem volt továbbra fenntartható. 5 Gorove-jut. módosított ügyrendjé. = MTA Alm. 1861.84.p. 6 RAL 348/1870 7 Akad.Ért.1870.68-69.p. 8 RAL 1303/1873 9 RAL 533/1881 (végrendelet másolat) 10 Akad.Ért.1881.149, 214.p. Gorove-jut. végleges ügyrendje = MTA Alm. 1883.115.p.
