F. Csanak Dóra: Egy debreceni kereskedő Nyugat-Európában. Csanak József úti levelei 1862-ből (A MTAK közleményei 19. Budapest, 1987)

Jegyzetek

42 egy kiéheztetett oroszlánnal, de a polgármesternek sikerült leterítenie a vadállatot, a feldühödött nép pedig felkoncolta a kanonokokat. A jelenet a Tanácsháza kapuján kifaragva is látható. A régi Tanácsháza egyik udvarát Löwenhofnak is nevezik. Csanak Józsefnek feltehetőleg e történet egy olyan változatát mondták el, amelyben az 1693-ban demokratikus követeléseiért kivégzett Nikolaus Gülich alakja olvadt össze az egykori Gryn polgármesterével. [30] A Szent Orsolya templom un. aranyos szobájában Szent Orsolya és 11.000 vértanú társa csontjai díszítették a falakat. A legenda szerint a britanniai királyleány társnőivel együtt zarándokúira indult a Kölnnél mártírhalált szenvedett. [31] A kölni dóm építése 1248-ban kezdődött, 1560-ban azonban félbeszakadt. A munka az előkerült eredeti tervek alapján 1842-ben folytatódott. 1862ben, Csanak József látogatása idején a főhajó boltozása már elkészült, a templombelső és a tornyok építése azonban még nem fejeződött be. — A dóm egyik nevezetessége, a három királyok szarkofágja 1180-1220 között készült. — A szárnyasoltár a 14. század közepéről származik, a Tanácsháza kápolnájából a 19. század elején került át a székesegyházba. Stephan Lochner munkája — valószínűleg őt emliti Csanak József tévesen "Stefani"-nak. Az oltár egyik szárnyának belső lapja Szent Orsolyát és vértanutársait ábrázolja. [32] A kölni víz gyártására 1709-ben alapított céget Johann Maria Farina. A 19. század elejéig nem illatszernek, hanem gyógyszernek tekintették, s ezért Napoleon elrendelte, hogy szigorúan titokban tartott receptjét nyilvánosságra kell hozni. A gyártók — hogy megtarthassák a gyártási titkot — inkább lemondtak arról, hogy gyógyszernek nevezzék. Ugy látszik azonban, hogy 1862-ben még a régi módon, tengeri betegség elleni szerként is reklámozták a kölni vizet. [33] Deusz — helyesen Deutz, korábban önálló település volt a Rajna túlsó partján, ma Kölnhöz tartozik. [34] Az amsterdami Nieuwe Kerk későgótikus templom mahagóni szószékét Vinckenbring faragta. [35] Az amsterdami városházát 1655-ben avatták fel, Jacob van Campen tervezte. Az 1634-es évszám elírás lehet 1654 helyett. A cölöpözést ugyanis 1649-ben fejezték be, így a harangjáték aligha készülhetett el 1634ben. [36] A tengerészek emlékének megörökítését a Nieuwe Kerkben látta Csanak József. Itt található de Ruyter admirális mauzóleuma, Bentinck ellen-