F. Csanak Dóra: Egy debreceni kereskedő Nyugat-Európában. Csanak József úti levelei 1862-ből (A MTAK közleményei 19. Budapest, 1987)

Jegyzetek

37 áll. Az emlékmű talapzatával együtt 30 méter magas, a figurát a görög szabadságharc idején zsákmányolt s a bajor hercegből lett görög király által Münchenbe hurcolt török ágyúkból öntötték. A szemnyílásokon és a hajtincsek között lehet kinézni a szoborból s az utikönyvek azt javasolják, hogy a látogatók a reggeli órákban keressék fel, amikor a napsütés még nem forrósította át a fémet. [7] A müncheni "Residenz", a bajor választófejedelmek ill. királyok palotája, a 16. századtól a 19. század közepéig épült. "Császári termek"-nek, más néven "gazdag szobák"-nak a Károly Albert választófejedelem, a későbbi VE. Károly német-római császár részére Francois Cuvilliés által berendezett helyiségeket nevezik. [8] A müncheni öntődét 1825-ben alapították; J.B. Stigmayer és F. von Miller vezetése alatt nagy jelentőségre tett szert. Nemcsak múzeumát, de magát az öntőműhelyt is meg lehetett látogatni. [9] Ludwig Michael Schwanthaler (1802-1848) német klasszicista szobrász, Rómában Thorvaldsen tanítványa, majd a müncheni akadémia tanára volt. Műveinek gipszmodelljeit az akadémiának ajándékozta, ezekből utóbb múzeumot nyitottak. [10] 1839-ben főleg Pest megyei vezető férfiakból társaság alakult a Magyarországra hazatért és megbízások híján nehéz körülmények között élő Feranczy István munkához juttatására. Először jeles magyar személyiségek mellszobor-sorozatának megrendelését tervezték, majd egy reprezentatív Mátyás-emlékmű megalkotása lett a cél. A Ferenczy-készítette terv körül élénk hírlapi vita támadt: az ügy ellenzői részint magának a szobornak a létrehozását ellenezték, részint Ferenczy személyét nem tartották alkalmasnak a feladatra. Ez utóbbiak közül néhányan Schwanthalerhez fordúltak Münchenben, s felszólították, pályázzon egy Mátyás-emlékmű tervével. Schwanthaler helyett egyik tanítványa, Max Ritter von Widnmann (1812-1895) készített lovasszobor-tervet mestere egyik vázlata alapján. Mivel nem kapott megbízást a szobor elkészítésére, a modellt utóbb felhasználta I. Lajos bajor király müncheni lovasszobrához, amelyet 1862-ben, az 1848-ban lemondott király életében állítottak fel. [11] Az említett képeket Csanak József a Magyarországi Műegylet 1862. május 16-a és augusztus 15-e között rendezett kiállításán láthatta Pesten. A müncheni Max Ainmüller (1807-1870) képének címére rosszul emlékezett: nem a Szent Pál székesegyházat ábrázolja, hanem "A westmlinsteri apátság belső látképe Londonban" címet viselte. A festmény a Hölgyfutár 1862. május 27-i száma szerint "méltán megérdemli a remek nevezetet,