F. Csanak Dóra: Egy debreceni kereskedő Nyugat-Európában. Csanak József úti levelei 1862-ből (A MTAK közleményei 19. Budapest, 1987)

Jegyzetek

38 miután abban minden vonal, minden távnézet korrekt." — Sz.B. = az ekkor Münchenben élő Székely Bertalan, aki "Dobozi 1526-ban" és "Arckép" című műveivel vett részt a tárlaton. [12] A Magyar Nemzeti Múzeum a hatvanas évek elején nagy gondokkal küzdött. Felépült ugyan Pollack Mihály-tervezte palotája, de dísztermét gyakran igénybe vették más célokra, pl. 1860-ban az országgyűlés ülései számára, s ezért tervezett kiállításainak megrendezését is el kellett halasztania. Gyűjteményei ekkor is szaporodtak, de a korábbi nagy alapítványok ezidőben megszűntek. 1860-ig adót kellett fizetnie, s csak utóbb sikerült megváltoztatni azt a rendelkezést, amely szerint minden Magyarország földjéből kikerült lelet a bécsi muzeumot illeti. Az intézmény súlyos adósságokkal is küzdött. [13] ü. Miksa bajor király (1811-1864) alapította, s róla nevezték el a Maximilianeumot, a legtehetségesebb egyetemi hallgatók elhelyezésére alapított kollégiumot, amely 1857 és 1874 között épült. [14] Célzás a magyarok ellenszenvére Ferenc József iránt 1848 után. Az 1848 és 1864 között uralkodó II. Miksa sokat tett Münchenért, ezért igen népszerű volt. [15] Az utazása során megfigyelt vaskerítések ugyancsak az Emlékkert részére tervezett kerítés szempontjából érdekelték Csanak Józsefet. Münchenben végül is csak mintadarabot rendeltek hozzá, a kerítést Debrecenben készült rajz alapján az István gőzmalom gépműhelyében gyártották. 1935-ben bontották le. [16] Az Allgemeine Zeitung 1798-ban alapított politikai napilap. 1810-től 1882-ig Augsburgban adták ki. Ausztriával illetve Magyarországgal kapcsolatos cikkei elítélő vagy gúnyos hangon szóltak a 48-as forradalmi és függetlenségi törekvésekről, magasztalták a Bach-rendszert és a birodalom egységesítésére vonatkozó törekvéseket, rendelkezéseket. 1859 végén a magyarországi helyzetről szóló egyik cikke Pesten nyilvános felháborodást keltett. [17] A Reichsrat a köznyelvben az osztrák állam gyűjtőneve, tulajdonképpen a törvényhozó hatalom szerve, amelyet a császár és a két kamarás birodalmi tanács alkotott. E 343 tagú képviselőházba akarta a bécsi politika az 1860-i októberi diploma után Magyarországot is bevonni 85 illetve 26 erdélyi képviselő révén. A rendelkezés Magyarországon erős ellenállásba ütközött, az országgyűlés jogai megnyirbálásának tekintették s végső fokon a beolvasztás szándékát látták benne. A Reichatag itt a független magyar országgyűlést jelenti, erre céloz a szójáték.