F. Csanak Dóra: Egy debreceni kereskedő Nyugat-Európában. Csanak József úti levelei 1862-ből (A MTAK közleményei 19. Budapest, 1987)
Úti levelek
16 karókra van építve, némelyik utcának közepe, némelyik pedig egészen víz. Magas lakásunk hátsó s az átelleni házak innenső falait víz mossa azon utcák pedig, melyeken kétfelől a víz színéig 5-6 ölnyi téglákkal kirakott tér van; a fel s alá száguldozó hajók rakhelyei és sértetlenül álló fákkal díszeskednek, míg az egészen száraz kis számú utcák, az apró üzlet pompájául szolgálnak; kivált este, midőn a dúsan és nagy ízléssel felszerelt boltok pazar fényű kivilágítása az egész várost mozgásba hozza, mert itt — eltérőleg azon helyektől, hol eddig megfordultam — este kezdődik az, amit életnek hívnak és éjfélig tart. — Én azonban már ennek is utána vagyok. Van itt minden, amit az ipar és a kereskedésből önként következő gazdagság adhat, nem azt a kereskedést értem, amely szerint csak egymáson élődünk, hanem a kiviteli kereskedést. És e gazdagság itt nem megvetendő, mert az egész világ adózik az ily népnek, amely vitorlás és gőzhajóit, a kereskedelem kincsesbányáit annyira felszaporította, amennyire azokból következtetni lehet, melyek épen most az itteni kikötőkben veszteglenek. Vannak szép templomok, az úgynevezett nagytemplomban 40 év alatt faragott s 1649ben bevégzett cathedra;[34] zoológiai kert, nagyobb a frankfurtinál, ebben láttam legelőször nílusi lovat; van gazdag képtár, nagyszerű börze, melyeket bejártam ugyan, de leírásukról időrövidség miatt lemondani kénytelen vagyok. Csak a város házáról emlékezem meg, melynek nagyszerűségét eléggé bizonyítja az, hogy 13,659 pilótára van épitve, és 30 millióba került. Magas tornyába ép akkor érkeztünk, midőn az 1634-ben készült harangjáték 34 kisebbnagyobb harangjával, az ő félóránkint köteles zenéjét elkalapálta.[35] A beépíthető telek itteni becsességét mutatja azon körülmény, hogy ezelőtt a házépíttetők, amily arányban felfelé vitték, azon arányban kiebb is terjesztették épületeiket, úgy hogy ha e modort általánossága miatt meg nem szoknánk s amellett a házak majdnem mind örökké újaknak látszanának, attól kellene félnünk, hogy ránkdőlnek. Ujabb időkben ezen építési módnak gát vettetett. Az utcákon házalók szörnyű lármával kínálják, amijök van, s munkába kerül egy-egy gyufás vagy eocusszappanos fiútól megszabadulni. Ugy látszik, hogy a hollandiaknál legnagyobb tisztelet tárgy egy-egy tengernagy, ezek emlékét örökítik meg kőben és ércben; de mégis egyik sem fordul meg annyiszor és annyiféle alakban, mint Van Spei k ifjú tengerészhadnagy, ki 1831-ben inkább hajóját magával s egész személyzetével együtt légbe röpítette, hogysem a haza becsülete ellen vétsen és magát megadja.[36] A fizetésért készen álló ladikok egyikén, a kikötőbe is beeveztettük magunkat, különösen, hogy egy hadihajó belsejével megismerkedjünk. Az "Ajax" nevű fregattba a kötélhágcsón felmászván, a soros hajóaprőd mindent megmutogatott. A nagy rend és tisztaságon kívül, melynek reám legerősebb behatása volt, azt találtuk, hogy nincs ember, akinek itt becsültetése ne volna, mindeniknek külön-külön megvan, amire szüksége lehet, s asztalaikról egyéb könyvek közt a biblia sem hiányzik. — E nép valóban tengerésznek született; még a gyermekek is mindenütt vízre bocsátott papírhajóval játszanak.
