Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

II. Az akadémiai könyvtárosok anyagi helyzetének és munkakörülményeinek alakulása 1831-1949

71 MUNKAKÖR A könyvtárosi munkakörök kialakulásának kezdeteiről nincsenek adatok. Valószínűleg azért, mert a könyvtár működése első két évtizedében elkülönült munkakör nem volt. A később kinevezett könyvtárosok nem beosztott, hanem mellérendelt viszonyban álltak, akik a könyvtári mesterség minden fázisát végezték. A munkaterületek megosztására való törekvésről először 1867-ben, az igazgatótanácsnak készített előterjesztésből, illetőleg jelentésből értesülünk.[235] Eszerint, a fő- és alkönyvtárnok feladata a könyvtár rendezése, az új szerzemények, könyvek, folyóiratok naplózása, feldolgozása, köttetés és az olvasói igények kiszolgálása. Az előterjesztésben kívánalomként szerepel egy könyvtári segédtiszt alkalmazása, akinek munkaköre — a két vezető könyvtáros felügyelete alatt — a katalóguscédulák megírása és a közolvasóteremben a felügyelői poszt ellátása. Az adminisztráció intézésére kívánatos lenne továbbá egy könyvtári írnok, aki csak a másolásokat végezné. Ez az előterjesztés, habár a reális szükségleteket vette figyelembe, akkor nem valósult meg. A könyvtár forgalmának növekedésével az új szükségletek kielégítése 1875-ben halaszthatatlan intézkedéseket követelt. A Könyvtári Bizottság február 14-i ülésében foglalkozott a könyvtári szolgálat ellátásával és a könyvtári "hivatal", vagyis a könyvtárosok feladatainak szabályozásával. Ajánlotta az igazgatóságnak, hogy a könyvtár dolgozóinak létszáma 4 főből álljon, és feladatkörük az alábbiak szerint alakuljon: A főkönyvtárnok hatásköre: a./ a könyvtár gyarapítása és kiegészítése; ennek érdekében az irodalom és a könyvpiac figyelemmel kísérése. (A Könyvtári Bizottság feladatai közt ez úgy jelenik meg, hogy "Az újabb könyvek szerzése iránt az Akadémia egyes osztályai és bizottságai, úgyszintén a könyvtárnok részéről előterjesztendő javaslatokat és kívánatokat tárgyalja".[236]) b./ A könyvtár régi állománya, valamint új szerzeménye rendezAz, feldolgozási munkálatainak vezetése. A két alkönyvtárnok feladatköre a gyűjtemény rendezésének, katalogizálásának és kezelésének összes egyéb teendőinek végzése. A kézirattáros munkaköre ekkor nem került megfogalmazásra, nyilvánvalóan abból a meggondolásból, hogy a kézirattár kezelése speciális képzettséget, (oklevéltani, közép- és újkori irodalmi ismereteket stb.) igényel.[237] A bizottság javaslatára —már utaltunk rá — alapszabályi változtatás következett be a könyvtárosok alkalmazásában, amennyiben az ő kinevezésük joga ezentúl az elnökséget illette.Az Igazgatótanács november 7-i ülésében hagyta jóvá a bizottságnak a könyvtárt érintő munkák megosztására vonatkozó javaslatait, olyan