Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

II. Az akadémiai könyvtárosok anyagi helyzetének és munkakörülményeinek alakulása 1831-1949

72 módosítással, hogy a főkönyvtárnok alatt két állandó beosztott tisztviselő álljon, egy alkönyvtámok és egy könyvtári tiszt. A kézirattáros munkakö­rének irányítása ekkor még nem tartozott a főkönyvtárnok alá. (Ez majd csak Szily Kálmán idejétől valósult meg. )[238] Az ekkor kialakított mun­kaszervezeti keretben dolgoztak a könyvtárosok több mint négy évtizeden át. Az időközönként alkalmazott, szerződéses kisegítő tisztviselők rendszerint katalóguscédulák írását és másolást végeztek a főkönyvtárnok irányításával. A könyvtár ügyvitelét, elsősorban a levelezést és a jelentések készítését a főkönyvtárnok végezte egyik, vagy másik könyvtártiszt bevonásával. Először Ferenczi Zoltán idejében találkozunk azzal, hogy a főkönyvtárnok mellett állandó ügyintézőként ugyanazon személy (Munkácsy Mihály) vezette az ik­tatókönyvet, végezte a levelezést, amit a főkönyvtárnok csak aláírt. Az igaz­gatás melletti adminisztrációs tevékenység ettől kezdve állandósult, de csak részmunkaidőben. (Ennek dokumentálására szolgálnak Munkácsy Mihály be­adványai a főkönyvtárnoknak 1935-1939 között. )[239] A két világháború között a számszerűleg megszaporodott tisztviselőgárda hatékonyabb munkaszervezet kialakítását követelte volna meg. Annál is in­kább szükség lett volna erre, mert időközben a könyvtár olyan gyűjtemények, hagyatékok birtokába jutott, amelyek együtt-tartását feltételek szabták meg. Szinnyei József főkönyvtárnok 1941. január 30-án kiadott körlevelében csak részleges munkaköri változtatásokat rendelt el. Ennek főbb pontjai: A fő­könyvtárnok hivatalos helyettesítésére Török Pált kérte fel. Az altisztek munkarendjének beosztását, és személyi ügyeik intézését Simonyi Dezső al­könyvtárnokra bízta, a két felettes vezető jóváhagyása mellett. A könyv­kölcsönzést, a hivatalos levelezést és az irodai anyagszertár kezelését Wo­detzky Imréné kapta feladatul. A könyvtár délelőtti használatának engedélyezé­si jogát magának tartotta fenn, egy-egy délelőttre azoüban a helyettese Török Pál is adhatott engedélyt. A körlevél utolsó fejezete az információ adással kapcsolatos rendelkezését tartalmazta: a külföldi csereanyagok ügyében Si­monyi Dezső, az olvasótermi szolgálattal kapcsolatosan az olvasótermi ügye­letes, a könyvkölcsönzésekkel előadódó problémákban a felelős kölcsönző könyvtáros fogadja az ügyfeleket. "Tudományos kérdésekben mindig az a tisztviselő ad felvilágosítást, aki a felvetett kérdésben, vagy könyvtári mun­kakörénél, vagy szakképzettségénél fogva a legjáratosabb. "[240] Melich Já­nos főkönyvtárnok is felfigyelt a tisztviselők munkabeosztásával kapcsolatos problémákra, de a változtatásra irányuló elgondolását a n. világháború miatt nem lehetett megvalósítani. A háború után 1947 második felében jutott olyan állapotba a könyvtár, hogy gondolni lehetett a rendszeres könyvtári munka folytatására. Szeptem­ber 1-én összkönyvtári értekezleten Melich János tájékoztatta a könyvtáro­sokat az új munkabeosztás rendjéről. A munkabeosztás még sok bizonytalan­ságot, sőt zavaros viszonyokat tükröz, de már felfedezhető benne az egyes feladatkörök szerinti munkacsoportok kialakulása:

Next

/
Thumbnails
Contents