Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

II. Az akadémiai könyvtárosok anyagi helyzetének és munkakörülményeinek alakulása 1831-1949

68 1884 után megszüntették és egy részét raktárrá alakították. [221] Másik része továbbra is a főkönyvtárnok munkahelye maradt egészen 1949-ig. A leválasztás után itt tartották az inventáriumokat és a szakkatalógusokat. A generális katalógus helye a főraktárban volt.[222] A közolvasóterem berendezéséről, illetőleg az olvasóasztalok megnagyobbításáról szóló igazgatótanácsi határozatból tudjuk meg, hogy a megnyitás után, több asztalnál összesen 40 férőhely állt az olvasók rendelkezésére. Hunfalvy kérésére az Igazgatótanács úgy intézkedett, hogy "...Az akadémiai könyvtár olvasótermének átalakítása... olyképpen történjen, hogy az 40 olvasó helyett, legalább 60—at legyen képes befogadni. "[223] Ekkor cserélték ki az asztalokat 4 db 322 x 126 cm nagyságúakra, asztalonként 14-15 olvasóhellyel. Elhelyezésüket Munkácsy Mihály írta le egy 1943-ban készült összeállításban.[224] Az asztalok tetejét posztóval vonatták be. A berendezést kiegészítette egy nem sokkal kisebb felügyelői asztal, két üveges szekrény a kézikönyveknek és egy ruhafogas. A későbbi években kisebb módosítások történtek. Az ablakközökbe polcos állványok kerültek a kézikönyvtár számára, és a szekrényekbe különgyííjteményi részeket helyeztek el. Az egyik szekrényben Körösi Csorna Sándor, a másikban Bolyai Farkas művei és ereklyéi kaptak helyet. Ezen kívül a könyvtáralapító Teleki József fehér márvány mellszobra és több akadémiai tag, közte Hunfalvy, Budenz és Heller portréi és más képek díszítették a termet.[225] A berendezés csak az 1949-es rekonstrukcióval változott meg. A könyvtári munkához szükséges egyéb felszerelések beszerzése (papír, írószer, katalógusdobozok, stb.) nem okozott gondot, mert erre mindig biztosított anyagi fedezetet az Akadémia. Ferenczi Zoltán a munka megkönnyítésére 6 db ajándék-írógépet szerzett a könyvtár számára. A könyvtár funkcionális helyiségeinek kialakítása egyik alapfeltétele a jó munkakörülményeknek, amely megfelelő biztonságot nyújt a gyűjtemény állagára és nem zavarja az olvasótermi kutató- és a könyvtári feldolgozó munkát. Az akadémiai könyvtár kölcsönzési szolgáltatásának helye időszakonként változott. A 19. században a főkönyvtárnoki szobában, később az olvasóteremben, legutoljára a főraktár egyik benyílójában folyt.[226] 1923-tól az újonnan munkábaállt dolgozóknak csak a főraktár Dunára néző benyílóiban tudott a könyvtár munkahelyet teremteni. Az ide bejáró látogatók miatt ez nem volt elég biztonságos és a gyenge padlófűtés nem adott kellő hőmérsékletet. A két háború között a munkahelyi és a raktári helyzet általános romlása, valamint a fűtés rekonstrukciójának elmaradása sokat rontott a helyzeten. Közel egy évtizedig —.1930 és 1940 között — az olvasóterem délelőttönkint, a téli időszakban zsúfolt és zajos munkahellyé változott; ugyanis a hideg miatt ide kényszerültek dolgozni a könyvtárosok munkaeszközeikkel együtt. A fűtési rendszer átalakítására 1940-ben került sor. [227] Időszakunkban a munkahelyeket és a munkakörülményeket illetően nem következett be lényeges javulás.