Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

II. Az akadémiai könyvtárosok anyagi helyzetének és munkakörülményeinek alakulása 1831-1949

69 MUNKAIDŐ A könyvtárosok időbeosztásáról az akadémiai könyvtár esetében 1844től, a könyvtár megnyitásától értesülünk. A munkarend és munkaidő mindenkor a szabályzatba foglalt nyitvatartás függvénye volt. Az 1848-ban megjelent Utasításból visszakövetkeztethetünk a könyvtár használati rendjére, vagyis a munkaidőre. 1845-től kezdve a könyvtár nyitva állt — a vasár- és ünnepnapokat kivéve — naponta délelőtt 9-13-ig, a nyári több hónapos akadémiai szünet alatt csak hétfőn és pénteken 11-12 óra között.[228] A megnyitás utáni időkben Varga Soma kezelte a gyűjteményt; ő tartotta meg a könyvtári hivatalos órákat. A később kinevezett könyvtárosok Repiczky János, Hunfalvy Pál és mások között oszlott meg a könyvtári munka és valószínűleg a nyitvatartási idő alatti szolgálat is. A szolgáltatás kialakult rendszere a könyvtárosok munkaidejének vonatkozásában változatlan maradt 1865-ig az Akadémia székházának felpüléséig. A beköltözés, a könyvtár új rendszer szerinti felállítása miatt csaknem négy év múlva, 1868 utolsó negyedében nyílt meg a közolvasóterem a tudósok és a nagyközönség számára. A megnyitásra elkészült új használati szabályzat rendelkezett a nyitvatartási időről, az olvasótermi és a kölcsönzési rendtartásról. Eszerint: délelőtt 10-13 óráig mindkét olvasóterem nyitva állt, vasárnap, hétfőn, valamint ünnepnapokon zárva volt. Az akadémikusi olvasóterem ülésnapokon csak délután, 15-17 óra között és kizárólag akadémiai tagoknak, valamint külföldi és hazai tekintélyesebb vendégeknek állt nyitva. A könyvtári munkaidő igazodott a nyitvatartáshoz — mivel azonban a könyvtár újrarendezése óriási erőfeszítést jelentett — a könyvtárosok munkaideje naponta 4-5 órát (délelőtt 8-13-ig) is igénybe vett. A munkaidő betartását nem lehet a mai szabályozottságban értelmezni. Természetesen volt olyan eset, amikor minden könyvtáros egyidőben tartózkodott a könyvtárban, és volt amikor csak egyikük volt bent. A heti, vagy havidíjas tisztviselők feltehetően mindig ugyanazon időben a szerződésben megállapított munkaidőben, az altisztek napi hét órában teljesítettek szolgálatot. A megnövekedett könyvtári használat 1875-től változást követelt a nyitvatartási rend és a könyvtárosi munkaidő eddig követett gyakorlatában. A közolvasóterem látogatását a délelőtti órákról délután 15-19 órára helyezték át. A kötelező szorgalmi időt délelőtt 10-13-ig szabták meg, amikor minden tisztviselőnek az intézetben kellett tartózkodni. A délutáni közolvasótermi felügyeletet a két tisztviselő egy altiszt segédletével, felváltva látta el. Az új munkarend gondot okozott a könyvtárnak, mert a tudós könyvtárosok nem vállalták a napi átlagban megállapított 5 órás munkaidőt. Budenz József 1875-ben éppen erre hivatkozva mondott le az alkönyvtárnokságról.[229] Az ekkor megállapított munkarend