Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

II. Az akadémiai könyvtárosok anyagi helyzetének és munkakörülményeinek alakulása 1831-1949

AZ ILLETMÉNYEK ALAKULÁSA A MTA működése megindulásakor az 1831. február 2-án tartott igazgatósági ülésben tárgyalta az alapszabályba foglalt tagoknak és tisztviselőknek juttatandó javadalmazást. A RAL-ban fennmaradt a "Fizetést húzók a m. Tudós társaság pénztárából" c. jegyzék, amelyből kitűnik, hogy a segédjegyző- és levéltárnok (Schedel Ferenc) évi 400, az írnok és a szolga évi 200 forint fizetést kapott, pengő, vagyis ezüst forintban.[180] A tisztviselők negyedévenként, az írnok és a szolga havonként kapta a fizetését. A fent említett felsorolásban könyvtáros nem volt. Ez érthető, hiszen a könyvtári alapítólevélből ismeretes, hogy a könyvtáros kinevezését és javadalmazását a Teleki-család magának tartotta fenn. A könyvtáros évi jövedelmének akadémiai elgondolásáról mégis van adatunk az Akadémia első költségvetési összeállításából, mely "Javallat miként lehet a M. Tudós Társaságot mostani jövedelméhez képest mindjárt felállítani" címen ismeretes. [181] Ebben a dokumentumban 23 alapító neve és általuk az Akadémiáinak felajánlott összeg kimutatása is megtalálható, akik között tizenharmadikként Teleki József és testvérei 5 ezer forinttal szerepelnek. Megjegyzésben van a következő: "... A gr. Telekiek... a Magyar Tudós Társasághoz oly móddal csatolták ajánlásaikat, hogy... az 5000 forintnak esztendőnként való 300 forint kamatja az általok a Tudós Társaságnak ajándékozott könyvtár őrzője fizetésére fordíttassék..." A költségvetésnek a "A Tudós Társasághoz tartozók fizetései" c. fejezetben: "... A gr. Telekiek által a Társaságnak ajándékozott könyvtár őrzőjének, ugyanazon grófok elintézése szerint 300 forint, a társaság kasszájából pedig mint valamelyik osztályhoz tartozandó rendes tagnak 400 forint és így mindössze 700 forint" a fizetése.[182] Ez az előirányzott könyvtárosi fizetés némileg alatta maradt az akkori idők szokásos tisztviselői javadalmazásnak, (1831-ben a pesti Egyetemi Könyvtár igazgatójának évi 800 ezüst forint fizetése volt.) de az Akadémia működése indulásakor a rendelkezésére álló tőkéjét tekintve, ez az összeg elfogadható és kinevezett könyvtáros hiányában különben is elméleti jelentőségű volt. Utaltunk rá, hogy a Batthyány, illetőleg a Teleki-könyvtár átvételéig a mindenkori akadémiai segédjegyző- és levéltárnokra hárult a könyvtár rendben-