Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

46 viselőkkel (Török Pállal, Györkösy Alajossal, Simonyi Dezsővel és Munkácsy Mihállyal), majd az összes dolgozókkal együttes értekezleten állapították meg a legfontosabb teendőket. Ezután kapcsolatot teremtett az OSZK főigazgatójával Fitz Józseffel, és az Egyetemi Könyvtár igazgatójával Pasteiner Ivánnal. Velük együtt végigjárta a könyvtár részlegeit és az így szerzett benyomások alapján állapította meg a megoldásra váró feladatokat, amelyeket a Könyvtári Bizottság elé szándékozott terjeszteni. A fő feladatok a következők voltak: 1. Legfontosabb a könyvtár elhelyezése. Összefüggő, egységes raktári — lehetőleg modern, vasállványzatos — férőhely biztosítása a könyvtár és a kézirattár számára. 2. A hatékonyabb könyvtári munka végzése érdekében megfelelő munkahelyek létesítése a tisztviselők számára. 3. Uj, pontos, könyvtári és kézirattári gyűjtőkör meghatározására van szükség, melyet szabályzatba kell foglalni, hogy útmutatásul szolgáljon a könyvtárosoknak. Ezáltal elérhető lesz, hogy felesleges anyag ne kerüljön be az állományba. 4. Múlhatatlanul szükséges a személyzet gyarapítása mind a tisztviselők, mind pedig az altisztek létszámát illetően. Különösen fontos a kézirattári dolgozók létszámának emelése a feldolgozásra váró anyagok miatt. 5. Elengedhetetlen a könyvtár évi ellátmányának emelése, mert a jelenlegi 10 ezer pengő elégtelen. A könyvtárra fordított összegek tulajdonképpen az L világháború óta nem tették lehetővé a tervszerű fejlesztést. Az állományban található, korszerű tudományos irodalomban igen nagyok a hiányok. 6. Választassák külön a könyvtártól minden olyan anyag, amely kegyeleti értékkel bír, és az Akadémia létesítsen ezekből külön "Kegyeleti Múzeum"-ot, külön vezetés és külön tisztviselők beállításával. [161] Az 1. és 6. pontban foglaltakat a főkönyvtárnok az Igazgatótanács elé terjesztette, amely elvben nem zárkózott el a teljesítésük elöl.[162] A többi problémát a könyvtár megnyitásának 100 éves évfordulójára — 1944 december 23-ára készítendő nyomtatott emlékkötetben szándékozta részletesen kifejteni Melich János, ezt előzetesen felolvasás formájában a Könyvtári Bizottság előtt kívánta előadni, majd szövegét az összes ülés elé terjeszteni. A két kötetre tervezett mű anyaggyűjtési munkálatai — a könyvtár valamenynyi dolgozójának részvételével — megindultak ugyan, de az összeállításra és közreadásra a háborús események miatt már nem kerülhetett sor. Ugyancsak a háborús események tették szükségessé a könyvtár értékeinek megmentésére irányuló munkák meggyorsítását. Minden erőt erre kellett koncentrálni. Az állomány legértékesebb anyagának elrejtését a főkönyvtárnok irányításával sikerült is befejezni mielőtt a hadszíntér a várost elérte volna. Budapest ostroma alkalmából súlyos rombolás és pusztulás keletkezett a könyvtár hehelyiségében, és veszteségek érték az állományt is.[163] A háborút követően a romeltakarítás, a megsérült helyiségek és állvá-